|
2008. szeptember 30. kedd, 19:30 |
|
Családok támogatásaA jövő évtől kezdve nem évközben, hanem a tárgyév decemberében kell kifizetni a 13. havi illetményt – közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hétfőn a törvényjavaslat általános vitájában, az Országgyűlésben.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a jelenlegi rendszerben havonta, egytizenkettedekben kapják a közszférában dolgozók a 13. havi illetményt, ám 2007-ben a kormány megállapodott a közszféra képviselőivel, hogy 2009-től a tárgyév decemberében, egy összegben fogják kifizetni a bért.
Hangsúlyozta: a törvényjavaslat biztosítja, hogy a különböző jogállású törvények hatálya alá tartozó közszolgálatban eltöltött időket is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a közszolgálati dolgozók ne essenek el a 13. havi illetményüktől amiatt, mert évközben más jogállású törvény hatálya alá kerültek munkájukat illetően.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 23. kedd, 18:10 |
Az Országgyűlés portájáról
Évek óta nem volt ilyen, hogy már szeptemberben körvonalazódtak az adótörvények változásai, mert rendszerint csak decemberben láttak eddig napvilágot.
A kormány döntését követő egyeztetések eredményeként a természetbeni juttatások tervezett 11 százalékos adója nem került be a tervezetbe. Tehát marad adó és járulékmentes a természetbeni juttatás.
A jövő évi, az Országgyűléshez pénteken benyújtandó adóváltoztatások tervezete nyomán összességében 205 milliárd forinttal csökken az adóterhelés, ennek harmada a lakosságnál, kétharmada a vállalkozásoknál jelentkezik.
Másik változás, hogy 2009. április 1-je után a munkáltatót terhelő járulék, havi 140 ezer forintos jövedelemig négy százalékponttal csökken.
A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1, 7 millióról 2 millió forintra emelkedik.
A 16 százalékos társasági adó mértéke januártól 18 százalékra emelkedik, de a 4 százalékos különadó pedig megszűnik. A társasági adókedvezményeket pedig jól megnyirbálják, hiszen csak azok a társasági adókedvezmények maradnak, amelyek a foglalkoztatáshoz köthetők.
S a sok-sok kósza hírt megalapozva változik a cégautók adóztatási szabálya, bár még sok homályos pontja van. Az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka, amelyből levonható a súlyadó értéke, és az értékcsökkenés első két évben 10-10, a további években öt százalékos mértékben. Ugyanakkor minden további nyilvántartási kötelezettség, például útvonal-nyilvántartás, megszűnik.
A házipénztár szabályozása változik: januártól az árbevétel 1, 2 százaléka (havi átlagos állomány alapján), illetve 500 ezer forint túllépése esetén lép életbe szankció.
Azok a magánszemélyek, akiknek éves jövedelme nem lépi túl a 3, 4 millió forintot, és lakásfelújítási, betegápolási körben áfás számlával rendelkeznek, az évente visszaigényelhető 100 ezer forintos adókedvezmény keretén belül érvényesíthetik ezt a visszatérítést.
Várjuk az Országgyűlés által jóváhagyott változások végleges megjelenését, ami után feltehetőleg most is számtalan értelmezési problémánk merül fel. A gyakorlatban a szakemberek próbálják a törvényalkotók szándékát megfejteni, s feltenni azokat a kérdéseket, amik megválaszolása egyértelművé teheti a homályos pontokat
Forrás: Adószabászat
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
|
2008. szeptember 18. csütörtök, 18:10 |
Milyen kockázatokra figyeljünk?
Sokan vállalták a kockázatot és jelzálog vagy autóhitelüket japán jenben vették fel. Most, hogy a jen erősödik a forinthoz képest, felmerül a kérdés, hogy mekkora is ez a kockázat és kell-e pánikba esni?
A japán jen az elmúlt hetekben kb. 6-10 %-kal erősödött a forinthoz képest. Ennyivel többet kellett fizetnünk a hiteltörlesztéskor. Pl. egy 50 ezer forintos havi részletnél ez 3-5 ezer forintos többletet jelenthetett. De volt már a jen elmozdulása 20%-os is...
Aki nem tudta, hogy mit vállal
Sajnos tapasztalatból tudom, hogy a hitelfelvevők egy részét csak az induló költségek és a havi törlesztés érdekli, az összes többi körülményre nem kíváncsi vagy nem is érti, hogy miről is beszélnek.
Nos ők vannak leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy felveszik a jen alapú hitelt úgy, hogy nincsenek tisztába a kockázatokkal és nincs tartalékuk az esetenként megemelkedő havi részletek fizetésére. Ilyenkor aztán a lehető legdrágábban váltják át a hitelüket svájci frank alapúra vagy rosszabb esetben a késedelmes törlesztés a hitel felmondásához és az ingatlan elvesztéséhez is vezethet.
Milyen kockázatokra figyeljünk?
Minden devizahitelnél ugyan azok a kockázatok:
- Kamatváltozás. Ez elvileg a forint alapú hitelnél is fenn áll, de a devizáknál nagyobb a kamatemelés valószínűsége. Forintnál még csökkenés is elképzelhető, bár nehéz idehaza bármit is tervezni...
- Árfolyamkockázat. A hitelt forintból törlesztjük, tehát havonta meg kell venni az adott devizát, amelynek naponta változik az árfolyama. Ha erősödik a jen vagy a frank a forinthoz képest, akkor több forintot kell adni ugyan azért a devizáért és ekkor emelkedik a havi törlesztéshez szükséges összeg.
Fontos dolog a banki árfolyamok figyelemmel kísérése is, hiszen elég jelentős eltérések vannak az átváltáskor alkalmazott árfolyamok mértékénél, a vételi és eladási árfolyamok különbségénél. Olvassa el vonatkozó írásunkat. Devizatörlesztés - de milyen árfolyamon?
Mi történik most?
A jen hitelnél érdekes kérdés az, hogy a közeljövőben várható-e kamatemelés? Az elemzők jelenleg úgy gondolják, hogy a korábbi kamatemelési várakozásokkal szemben talán most Japánban megnyugodnak a kedélyek és nem várható kamatemelés. (Ez egyébként a kevésbé veszélyes része a hitelügyletnek.)
A másik kérdés, ami az érintetteket érdekli, hogy mitől erősödött az utóbbi napokban a jen?
A carry trade ügyletekről
Az emberi találékonyságnak nincsenek határai. Komoly befektető cégek művelik azt a "sportot", hogy felvesznek hitelt jenben és /vagy svájci frankban és aztán ezt a pénzt magasabb kamatozású állampapírokba fektetik. Ilyet pedig nem csak Amerikában, hanem gyakran kis hazánkban is találnak. Jenhitelt a bankok már éves 0,7 százalékos, svájci frank kölcsönt 2,5 százalékos éves kamattól adnak a legjobb ügyfeleknek. A befektetés pedig 6-10% közötti hozamot is elérhet időtartamtól függően. A két kamat közötti haszon elég szép kockázatmentes pénzt jelentene, ha nem lenne ott a két deviza átváltásából származó bizonytalanság.
De még így is belevágnak ezekbe a carry trade ügyletekbe és ezzel a magyar devizahitel adósok kockázata is jelentős mértékben nő. Főleg a jen esetében, de érinthetik ezek az ügyletek a frank hiteleket is. Hogyan? Képzeljük el, hogy ez a spekulatív tőke egyszer csak megindul. A magyar állampapírokat eladják és visszafizetik belőle a jen hitelüket. A forintnál egyszerre nagy eladói nyomás, a jennél pedig vételi oldalon egy hirtelen kereslet jelenik meg, nem kis méretekben. Ekkor várhatóan a forint gyengül, a jen pedig erősödik, tehát kétszeres hatás érvényesülhet, ami nagyon megnövelheti a törlesztő részletünket.
Mi várható?
Ha őszinte vagyok, akkor azt kell írnom, hogy senki sem tudja. Bizonyos trendeket talán lehet valószínűsíteni, de ezekre alapozva nem nyugodhat meg vagy eshet kétségbe senki, meg kell várni, hogy az előrejelzések tényleg a várt eseményeknek megfelelően alakuljnak-e.
Egyenlőre nem látszik jele a carry trade ügyletek megszűnésének, a pozíciók nagyobb arányú zárásának. Azonban ha ez bekövetkezik, akkor az váratlan és előre nem tervezhető dolog lesz, ezek azért "forró pénzek"...
Azt is látnunk kell, hogy ezek az ügyletek a svájci frank árfolyamát is befolyásolhatják, hiszen vannak ilyen jellegű hitelek frankban is.
A jen árfolyama erősebben mozdul el minden nemzetközi pénzügyeket érintő általános hírre, mint pl. a svájci frank, azt kell mérlegelnünk, hogy a jen hitelnél fennálló 1-1,5%-os kamatelőny mennyiben képes fedezni ezt az időnként fellépő árfolyamkockázatból eredő többlet terheket. Hogy milyen gyakoriak ezek a kedvezőtlen elmozdulások és ellensúlyozhatja-e ezeket a jen esetenkénti gyengülése, ezt az alábbi számítással próbálom bemutatni.
Hitel összege: 5 MFt
Futamidő: 20 év
Havi részlet jen hitel esetén:34,8 eFt
Havi részlet svájci frank esetén: 39,5 eFt
Természetesen egy egy pillanatfelvétel, a hitelügylet feltételei a futamidő alatt változhatnak (kamat, kezelési költség, árfolyam, stb.).
Tehát van havi 4-5 ezer Ft árelőnye a jen hitelnek egy mostani számítás szerint. Ez kb. 14-15%-os árfolyam elmozdulás elviselésére nyújt fedezetet. Hogy ez elegendő-e, azt döntse el mindenki maga...
Forrás:
www.BankWeb.hu dr.Tatár Attila
Telefon: 20/462-8850. és e-mail:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 18. csütörtök, 18:10 |
A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
Azt azonban, hogy a kár bekövetkezett, mekkora a mértéke valamint az okozati összefüggést, hogy a kár a munkavállaló magatartásából következik már a munkáltatónak kell bizonyítania.
Gondatlan károkozás esetén az Munka Törvénykönyvéből következő alaphelyzet szerint a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.
Ezt a korlátozást abban az esetben lehet kissé tágítani, ha munkaszerződésben avagy kollektív szerződésben szabályozzuk a kérdést. Ezesetben a munkaszerződésben legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződésben pedig hathavi átlagkereset lehet a kártérítés mértéke. Ettől a mértéktől érvényesen eltérni nem lehet.
A fentiektől eltérően a gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és annak ellenőre.
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
E kategóriába sorolandó az a nem kívánatos esemény is amikor a munkavállaló visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett valamit, amelyet állandó őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy maga kezel.
A kár bekövetkeztét és annak mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
Leltárhiányért azonban a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül tartozik.
A leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően a dolgozóval ismertetni kell az alábbiakat:
a.) elszámolható forgalmazási veszteség (káló) mértéke, aránya,
b.)azon tételek köre, amelyekre méretük, raktározási körülményeik, tárolási feltételeik okán forgalmazási veszteség nem számolható el,
c.) a leltári készlet átadás-átvételének módja, szabályozása,
d.) a leltárhiány meghatározásának szabályai,
e.) azon munkáltatói alapkötelezettségek, amelyek a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgálják.
Forrás: Vincze Márta
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
30/632-4268
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
|
|
Bővebben...
|
|
Adómentő
