Pakisztán egy 4 milliárd dolláros készenléti hitelkérelemmel fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), amelyet abban az esetben használna föl, ha külföldi hitelezők révén nem tudná az egyre nagyobb költségvetési hiányát fedezni. Az országot a gazdasági válság mellett a terrorizmus is igencsak megterhelte.

Az IMF-től kért kölcsön afféle biztosításként értelmezhető, amelyet csak az egyébként már beígért támogatás elmaradása esetén használna fel az ország - mondta Shaukat Tarin, a miniszterelnök pénzügyi tanácsadója. A július elsejével induló költségvetési évre becsült hiány elérheti a pakisztáni GDP 4,9 százalékát, vagyis meghaladná azt a 4,6 százalékos célértéket, amelyet az IMF feltételül szabott a 7,6 milliárd dolláros segélyhitele lehívásához. Pedig az IMF már enyhített feltételein, hiszen eredetileg legfeljebb 3,4 százalékos GDP-arányos hiányt engedett volna meg.
Az ország más nemzetközi hitelezői áprilisban 5 milliárd dollárt ígértek dél-kelet-ázsia második legnagyobb gazdaságának, pénzügyi szektorának és a terrorizmus elleni küzdelemre. Utóbbi olyannyira komoly tétel az állam számára, hogy a kormány héthetes észak-nyugati hadjárata a lázadó tálibok ellen is "extrém magas költségekkel járt" - mondta Tarin. Az iszlám milícia az ország politikai stabilitását is fenyegeti és súlyos szociális problémákat vet fel, miután az említett hadjárat következtében 2 millió háborús menekült indult el észak-nyugatról az ország más részei felé. Ráadásul, a terület az ország egyik legnagyobb bányavidéke, a tartomány a teljes pakisztáni GDP-nek mintegy tizedét teszi ki.
A terrorista támadások Pakisztán makrogazdasági stabilitását is aláásták és alaposan lerontották a növekedési kilátásokat - idézi a Bloomberg Hina Rabbani Khart, a gazdasági tárca helyettes vezetőjét. Ráadásul a globális pénzügyi válság miatt az export és a külföldi befektetések szintje is jócskán visszaesett. A költségvetésben a védelmi kiadások például a menekültek miatt meghaladják az előzetesen tervezettet, és jövőre tovább bővülhet a hadügyi büdzsé, a terv szerint mintegy 4,2 milliárd dollárra.
A pakisztáni gazdaságban komoly zavarokat idézett elő az elmúlt években, hogy az olyan nagyvárosokban mint Karachi vagy Islamabad rendszeresekké lettek a terrorista támadások. A külföldi közvetlen tőkebefektetések például közel 15 százalékkal visszaestek hozzávetőlegesen az elmúlt egy év alatt. Az elmúlt öt évben átlagosan 6,8 százalékos GDP-bővülést tapasztaló ország gazdasági növekedése idén mindössze 2 százalék körül lesz, bár a kormány szerint a következő évben már ismét 3,3 százalékos lehet a bővülés.
Mindezek után nem meglepő, hogy a kormány elsőszámú célja jelenleg a makrogazdasági stabilitás fenntartása, illetve helyreállítása.
Pakisztán tavaly novemberben volt kénytelen az IMF-hez fordulni, miután a gazdasági bajok következtében az ország devizatartalékai egy év alatt 75 százalékkal lettek kisebbek, a folyó mérleg hiánya pedig rekord nagyságúra nőtt.
Mindezt tetézte, hogy a pakisztáni alapkamatot 15 százalékra, évtizedes csúcsra emelték, ám a magasabb hitelköltségek a bankrendszeren keresztül a vártnál erősebb visszafogó hatást gyakoroltak a gazdaságra. Az infláció tavaly augusztusban 25 százalék fölött tetőzött, amit a kormány a következő költségvetési évben átlagosan 9,5 százalékra kíván leszorítani.
A magasabb megélhetési költségek miatt a kormányzati szféra dolgozói és a nyugdíjasok juttatásainak 15 százalékos emeléséről döntöttek. A bevételek növelése érdekében jövőre adót vetnek ki a szolgáltatásokra és az ingatlanokra, sőt, a vállalatoknál kiosztott jutalmakra is 30 százalékos adót vezetnek be egy bizonyos szint fölött.


Napi Online