A magyarországi cégek igen bátrak, mert mindenféle biztosíték nélkül hiteleznek partnereiknek. Teszik ezt annak ellenére, hogy nem titok, milyen sok és egyre több cég tűnik el örökre, hogy megmeneküljön tartozásaitól. Bár a törvény nem eléggé védi a szállítókat, számos eszköz van a kezükben, amelyet használhatnának, hogy megkapják pénzeiket. Mégsem teszik – hangzott el a követelésbehajtással is foglakozó Direktinfo cégcsoport sajtóbeszélgetésén.

Az elmúlt 3 hétben 604 cég került adószám-felfüggesztés alá a Direktinfo legújabb kutatása szerint. Általában ez az információ, ami jelzi, hogy a cég „el fog tűnni” - mondja Csatlós Csilla ügyvezető igazgató. Adószám-felfüggesztést leggyakrabban az építőipari, nyomdaipari és vagyonvédelmi cégeknél történt.

Nem ritka azonban az sem, hogy még az adószám felfüggesztése előtt eladják a céget – az elmúlt két évben az említett 604-ből 194-en adtak túl, ebből 26 százalék került külföldre. Az eladások célja persze a tartozások kifizetésének elkerülése.

Ez mindenképpen megér némi pénzt az eladónak, mert ebben az üzletben ő fizet. A vevők köre ugyanis mintegy garancia arra, hogy semmi ne legyen behajtható. A vevő hajléktalan, vagy hamis iratokat használ stb. - nagy a találékonyság ezen a területen. Igazán aggasztónak azt találja a követelésbehajtó, hogy legújabban a fantomcégeknek való eladás kezd divatba jönni, ami még nehezebbé teszi a követhetőséget. És ezek a cégek bátran hirdetik szolgáltatásaikat.

A törvény nem véd

Az eladó cég vezetője elméletileg felelőssé tehető a tartozásokért, de erre még nemigen volt példa, állítja Csatlós Csilla. A polgári peres út és a csődbűntett vélelmével tett feljelentés sem kecsegtet sikerrel, teszi hozzá. És akkor még nem beszéltünk a nyomtalanul eltűnt cégekről, amely esetben egészen biztos, hogy a hivatali törlési eljárás után semmilyen pénzt nem kapnak a hitelezők. Pedig a három hét alatt 44 vállalkozás vált köddé. És vele tartozásaik is. Nagy bátorság tehát a kintlévőségekkel nem foglalkozni.

Az új csődtörvényben lévő lyukak továbbra is védik a rosszhiszemű vállalkozót, és továbbra sem segítik az annak kényszerből hitelező beszállítókat. A csődbejelentéssel egy időben nem kell például friss mérleget leadni. Ha ez kötelező lenne, akkor kevésbé lenne lehetőségük a csődeljárást kérőknek arra, hogy a céges vagyont eltüntessék. A Direktinfo vezetője megerősíti, a jóhiszemű, önhibáján kívül bajba került cégekben viszont jó lenne, ha tudatosulna, a csődeljárás lehetőség a számukra arra, hogy kimásszanak a gödörből, és nem feltétlenül a felszámoláshoz vezető út egyik állomása.

A cikk teljes terjedelmében az alábbi oldalon érhető el:
http://www.fn.hu/uzlet/20090625/beszallitokent_hitelezni_ongyilkossag/

Forrás:
FN-FigyelőNet

www.fn.hu