Az ipari termelés februári eredményeivel összhangban élénkült a kivitel növekedési üteme, míg az import euróban számolt emelkedését a világpiaci olajárak csökkenése a cserarányok javulásán keresztül mérsékelte - állapították meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett jelentését kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A KSH első becslése szerint februárban az export euróban számított értéke 6,9, az importé 7,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi termékforgalom többlete 49 millió euróval meghaladta a tavaly februárit és 891 millió euróra nőtt. Az év első két hónapjában 6,7 százalékkal nőtt az euróban számolt export és 8,4 százalékkal az import, a tavalyi egész éves 4,2 százalékos, illetve 7,3 százalékos emelkedés után. A kéthavi exporttöbblet 1,283 milliárd euró volt, 166 millió euróval kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy az import gyors növekedése továbbra is a beruházások és a fogyasztás robosztus dinamikáját tükrözi, ugyanakkor az egy évvel ezelőttihez képest alacsonyabb olajárak valamelyest javíthatták a cserearányokat.

Közölte, a kifejezetten romló európai és nemzetközi konjunktúra ellenére az export élénkülése a jobb kapacitás kihasználtságot, valamint új kapacitások üzembe helyezését tükrözi.

Emlékeztetett: a külkereskedelmi többlet tavalyi csökkenését részben az olajárak emelkedése miatt romló cserearányok is okozták, ami az idei év elején már némileg javulhat az alacsonyabb olajárak miatt. Suppan Gergely idén már csak kisebb visszaesést vár a külkereskedelmi többletben, egyrészt a némileg lassuló belső kereslet, másrészt új exportkapacitások üzembe helyezése miatt, amely részben ellensúlyozhatja a markánsan romló európai növekedési kilátásokat. Így idén kismértékben, a tavalyi 5,6 milliárdról 5,2 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet.

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője a februári "felpattanást" elsősorban az ipar magára találásához kötötte, aminek köszönhetően az export növekedési üteme felzárkózott az importbővülés stabilan magas értékéhez. Az adat összhangban volt a német külkereskedelmi többlettel, amely szintén várakozások felett alakult februárban, így nemzetközi gazdasági fejlemények is hatottak a magyar külkereskedelmi többletre.

Egész évre vonatkozóan az Erste Bank elemzői is a külkereskedelmi mérleg többletének további csökkenését prognosztizálják. A gazdaságot továbbra is az élénk belső kereslet vezérli, aminek magas az importvonzata. Az export/import olló alakulása tovább csökkenő külkereskedelmi többleteket jelez előre a következő hónapokra. Ennek megfelelően az áruforgalmi többlet 2019-ben a 4-4,5 milliárd eurós tartományba eshet vissza. 2020-ra azonban - a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával ismét emelkedő külkereskedelmi többletet vár az Erste Bank is.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője is az ipari termelés kedvező alakulását látja az export februári növekedése mögött, amit a beruházások nyomán bővülő termelőkapacitások is segítenek. Az import növekedésében az export importtartalma mellett a fogyasztás és a beruházások növekedése játszott szerepet. Az év egészét tekintve arra számít, hogy az export és az import növekedése hasonló volumenű, 6 százalék körüli lehet, az importé pedig az exporténál néhány tized százalékponttal magasabban alakulhat.

Forrás: MTI