A január 21-24-ig tartó Világgazdasági Fórum éves találkozóján bejelentették: az öt legnagyobb globális kockázati tényező kizárólag környezeti fenyegetettségekből áll.

A 2020-as "szuperévben" azonban minden eddiginél több lehetőség adott arra, hogy elinduljunk a megoldás útján. A WWF ennek szellemében New Deal for Nature and People elnevezéssel indította útjára új egyezményét – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel közleményében a WWF Magyarország.

A Világgazdasági Fórum 15. Globális Kockázatok riportjában a gazdaságunkra leselkedő legnagyobb fenyegetéseket állították sorrendbe súlyosságuk szerint a szakértők. Most először fordult elő, hogy az első öt helyen kizárólag környezeti kockázatok találhatók. Ezek többsége az éghajlatváltozáshoz köthető, azonban legalább ugyanekkora probléma a természeti környezet folyamatos pusztítása.

Az eddigi pusztulás mértéke elképesztő: erdeink és korallzátonyaink felét már elveszítettük, a világ nagy folyóinak kétharmadára pedig gátakat építettünk. 1970 óta a vadon élő állatok populációi 60%-kal csökkentek, és jelenleg egymillió fajt fenyeget a kihalás. A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás az emberiség számára is veszélyeket tartogat, azonban e felett gyakran elsiklunk. Bár az extrém időjárási eseményekre az egész világ felkapja a fejét, arról már kevesebb szó esik, hogy milyen hatással van jólétünkre a talajromlás, a nem fenntartható mezőgazdasági és halászati gyakorlatok vagy az ökoszisztéma összeomlása. A minden eddiginél nagyobb ausztráliai bozóttüzekhez hasonló tragikus események a jövőben még gyakoribbá válhatnak.

"Az emberi túlfogyasztás olyan méreteket öltött, hogy az veszélybe sodorta a Földet. Sokkal gyorsabb ütemben használjuk el a bolygó természeti erőforrásait, mint ahogy azok újra tudnának termelődni, üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk pedig folyamatosan nő. Sosem álltunk még ilyen közel ahhoz, hogy helyrehozhatatlan károkat okozzunk. Csak azonnali lépésekkel állíthatjuk helyre kapcsolatunkat a természettel. A következmények ugyanis beláthatatlanok, nem csak a természet, de az emberiség számára is" - fejtette ki Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.

Magyarország: eltűnt árterek, kiirtott erdők

A helyzet Magyarországon sem fest másként. Hazánk már korántsem tekinthető "víznagyhatalomnak", ráadásul több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették folyóink természetes árterületei, mára azonban hazánk folyóinak és természetes ártereinek több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. Ráadásul felszíni vizeink kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota.

Az erdők is védelemre szorulnak: a túlzott mértékű fakitermelés évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Csupán erdeink négy százaléka az, ahol nincs rendszeres fakitermelés. A természetes, öreg erdők kimondottan fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek ellenére egyes erdőtípusok - például az alföldi tölgyesek - idős állományainak már a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak viszont nem csak a faanyagra van szüksége, hanem - megfelelő nagyságú területen - a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A WWF Magyarország elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt, ami az erdőterületünknek kevesebb, mint fél ezreléke.

"Magyarország rendkívül különleges természeti örökséggel bír, hiszen a Kárpát-medencében olyan növény- és állatfajok élnek, amelyek sehol máshol nem találhatók meg a világon. Ennek az örökségnek a megőrzése a mi felelősségünk, ezért nélkülözhetetlen, hogy a hazánkban működő vállalatok is jelentős részt vállaljanak az ökológiai lábnyom csökkentésében és a természeti világ fenntartásában" - mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

2020 - esély a változásra

A WWF más szervezetekkel együtt arra hívja fel a politikai és üzleti döntéshozók figyelmét, hogy ne hagyják ki a 2020-as "szuperévben" rejlő utolsó lehetőséget arra, hogy helyreállítsuk a természethez fűződő viszonyunkat és biztosíthassuk a fenntartható jövőt.

2020-ban megállapodás születik többek között a biológiai sokféleség új keretegyezményéről, az éghajlatváltozás elleni fellépésről, de az óceánok védelmével kapcsolatban is új döntések várhatók, a Fenntartható Fejlődési Célok keretében pedig a környezeti ügyekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás megújításáról tárgyalnak.

A WWF 2020-ban indította útjára a New Deal for Nature and People elnevezésű egyezményt, amely olyan átfogó, ambiciózus és tudományos alapokon nyugvó, mint a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezmény. A New Deal for Nature and People célja, hogy 2030-ig elérjük a nulla nettó élőhelyvesztést, globális ökológiai lábnyomunk 50%-os csökkentését, valamint a nulla fajkihalást. Ennek keretében az országoknak számos döntést kell meghoznia a természetvédelem terén, és egyúttal komoly kötelezettségvállalást is jelent.

A davosi találkozón a WWF is jelen van, és arra kéri a kormányokat, az üzleti élet szereplőit, a civil társadalmat és más érdekcsoportokat, hogy 2020-ban közösen álljanak ki a New Deal for Nature and People mellett. A természetrombolás üzleti vonatkozása is megkérdőjelezhetetlen: az éghajlatváltozás és az ember által okozott ökoszisztéma-pusztulás évente 300 milliárd dollár veszteséget okoz globálisan. Az éghajlat szempontjából fenntartható fejlődés azonban 2030-ig legalább 26 billió dollár gazdasági haszonnal járhat, a fenntartható mezőgazdaság és az erdővédelem pedig évi 2 billió dollár hasznot hozhat.

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség