 Mire számíthat a reklámipar az új parlamenttől? Lesz-e reklámadó vagy új szabályozó hatóság? A hat jelentősebb hazai politikai pártot kérdeztük a Kreatív Magazin áprilisi számában arról, milyen, a reklámipart érintő terveik vannak.
Kérdéseinkre Silhavy Máté, a Jobbik Médiapolitikai Kabinetjének elnöke, Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője és Schiffer András, az LMP alapítója és listavezetője válaszolt.
Milyen változásokra számíthat a reklámipar, ha bekerülnek a kormányba?
Jobbik: A televíziós hirdetéseknél a bevezetendő sávozott reklámadó folytán valószínűleg költségnövekedésre – bár az elnevezés megtévesztő: az adót nem a hirdető, hanem a műsorszolgáltató fizetné. De árcsökkenés sem elképzelhetetlen, a reklámidőhatárt ugyanis televíziók esetében a reklámadó miatt kieső profitra és a szabályozás elavultságára tekintettel kibővítenénk, és a megszakíthatósági szabályt is eltörölnénk – kivéve a gyermekeknek szóló műsoroknál.
MDF: A reklámiparra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és az audiovizuális médiaszolgáltatásról szóló uniós irányelvben foglalt implementációs kötelezettség mielőbbi teljesítése – amelynek határideje december 19-én lejárt – mindenképpen a tervek között szerepel. Nagyobb szerepet biztosítanánk az ön- és társszabályozásnak, de először meg kell vizsgálni, hogy a szabályokat tényleg megfelelően alkalmazzák-e, és hogy valójában hol is tart most a reklámpiac.
LMP: Elsősorban a fogyasztók döntési szabadságát szeretnénk a jelenleginél hatékonyabban védeni. Ez különösen kritikus kérdés a pénz- és tőkepiacon. Szigorítanánk a burkolt reklámra vonatkozó szabályozást, és áttekinthetőbbé tennénk a reklámozásra vonatkozó joganyagot.
Mire kellene az államnak a jelenleginél nagyobb, és mire kisebb kommunikációs büdzsét fordítania?
Jobbik: A politikai transzparencia megteremtésére sokkal nagyobbat, a burkolt politikai önreklámra pedig semekkorát. Ha az ország fejlődik, azt az embereknek érzékelniük kell, nincs szükség önfényezésre. Csökkentenénk az állami intézmények saját kommunikációs büdzséjét, mert feladatuk nem a pr, hanem a teljesítményorientált szolgáltatások és ügyintézés megvalósítása. Ennek kommunikációja pedig nem az egyes intézmények, hanem a kormányzat dolga.
MDF: Az állampolgárok jogait és kötelezettségeit érintő változásokról – például az unióról – jobb lenne többet hallani, míg a pusztán pártpolitikától terhes döntésekről elég lenne kevesebbet is. Az MDF a kormányzati kommunikációra is nagyobb hangsúlyt fektetne. Ez forrásigényes kötelezettségvállalást jelent, de ha hatékony, ezzel gyakran több tényleges anyagi nyereség érhető el, mint amennyi kiadással jár, nem beszélve a társadalmi haszonról.
LMP: Meg kell tiltani, hogy az állam – és persze az önkormányzatok – önfényezésre költsenek súlyos adóforintokat. Biztosan korlátoznánk a minisztériumok szponzorációs lehetőségeit is. Az így megtakarított összegből a közcélú kommunikációra, így elsődlegesen a környezeti megelőzést, drogprevenciót, betegségmegelőzést, mentális-szociális szolgáltatásokat, természeti és kulturális értékeink népszerűsítését érintő információk célba juttatására lehetne többet költeni.
Tervezik valamelyik reklámügyekben eljáró hivatal megszüntetését vagy új felállítását?
Jobbik: A televízióban, rádióban és a nyomtatott sajtóban megjelenő reklámok felügyelete teljes egészében a felállítandó Nemzeti Médiahatóság felügyelete alá kerülne, a média egészével egyetemben. A reklámok felügyeletéről egy önálló főosztály gondoskodna.
MDF: Ezen a téren ilyen volumenű változtatást nem tervezünk, ami viszont nem jelenti az esetleg szükséges jogszabályi módosítások megvalósítását.
LMP: A fogyasztóvédelmi szakhatóságot erősítenénk meg.
Mi a véleményük a reklámadóról?
Jobbik: Támogatjuk. Amennyiben eredményes lesz, úgy más médiumokra is ki kívánjuk terjeszteni.
MDF: Nem ellenezzük, hiszen a reklám hihetetlen nyereségtermelő tevékenység tud lenni. Ugyanakkor a mértékét komolyan meg kell fontolni, és nem utolsó szempont az sem, hogy az így befolyt összeget pontosan mire fordítja az állam. Az agresszív, sokszor primitív reklámok forgatagában a fogyasztók tudatosabb magatartását célzó, szemléletformáló kampányokra például komoly szükség lenne.
LMP: Nem tervezünk ugyan reklámadót, de nem is zárkózunk el a gondolattól. Az LMP érzékelhetően csökkenteni akarja az adónemek számát, illetve az adózással járó adminisztratív terheket. Ugyanakkor nem tartjuk ördögtől valónak annak a felvetését, hogy a gazdasági reklámok társadalmi költségeit – megfelelően differenciált módon – adóztassa az állam.
Tervezik a közbeszerzési törvény megváltoztatását?
Jobbik: Elsődleges célunk a közbeszerzési jogszabályok átfogó felülvizsgálata, és a valódi uniós normákhoz való hozzáigazítása. Valamennyi beszerzési igény esetén részletes költséghatárokat kell megállapítani, ezáltal elkerülhető lesz az akár 100-120 százalékos hasznot eredményező beszerzés. Felülvizsgáljuk a közbeszerzési tanácsadói intézmény rendszerét is, amelyre semmilyen uniós kötelezettség nincs, és amely hat év alatt nem mutatott fel eredményt.
MDF: A közbeszerzési törvény az elmúlt évek során szinte folyamatosan módosították, ennek ellenére a szabályozás még most sem megfelelő – sem a szakma szerint, sem szerintünk. Emiatt a kormányváltás után a jogszabály módosítására nyilvánvalóan újra sor fog kerülni, de ez egyértelműen csak szakmai alapon, hosszas egyeztetés és nagyobb viták eredményeképpen történhet majd csak meg.
LMP: Igen, ez része az antikorrupciós 12 pontunknak. Egyszerűsítjük a törvényt, ritkítjuk a kivételeket, a formai kizárási okokat, korlátozzuk a mérlegelési jogköröket, biztosítjuk a résztvevő vállalkozások tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokról egységes, rendszerezett, a szerződés tartalmát, összegét és a szerződő feleket is feltüntető nyilvános adatbázist hozunk létre.
Az MSZP sajtóosztályától megkeresésünkre a következő választ kaptuk: „Választási programunkban a reklámiparra vonatkozó konkrét javaslatok nem szerepelnek, a szabályozási környezet megváltoztatása ugyanis csak speciális tudás, iparági szakértők bevonásával képzelhető el. A gazdaságpolitikai elképzeléseink, a munkára rakódó közterhek folyamatos és kiszámítható mérséklődése, vagy az információs társadalom fejlesztése azonban mind olyan részei a programnak, amelyek a reklámiparra is jótékony hatással lesznek. Ennél részletesebb iparági elképzelésekre a kormányprogramban, és még inkább az új országgyűlésben meginduló törvényhozási munkában lehet számítani.”
A Fidesz és az SZDSZ nem reagált kérdéseinkre.
Forrás: Kreatív
www.kreativ.hu |
