A közleményük szerint a jelenlegi adatok még nem mutatnak jelentős romlást a hazai vállalatok hitelminőségében: a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya a 2021 végi 3,9 százalékról 2022 második negyedében 4,1 százalékos szintre emelkedett. Ezen belül a 90 napon túl lejárt hitelek aránya 29-ről 39 százalékra nőtt.

A tavalyi mélypontról mindenesetre már megindult a rossz hitelek arányának növekedése, amit az is jelez, hogy az idei második negyedévre 3 hónap alatt 8,7 százalékkal, 1300 milliárd forint fölé emelkedett a restrukturált vállalati hitelek volumene - mutatnak rá.

A magyarországi vállalatoknak jelenleg egyszerre kell több komoly gazdasági kihívással szembenézni: az energiaárak akár 15-20-szoros emelkedése mellett kezelniük kell a növekvő bérnyomást, miközben a termékeik, szolgáltatásaik iránt csökken a piaci kereslet. Ugyan a kormány 2023. június 30-ig kamatemelési stopot vezetett be, ez az intézkedés nem jelent moratóriumot, és csupán a kkv-k körét érinti.

Az újonnan kötött vállalati hitelügyletek átlagos kamatlába 12 hónap alatt 3-4-szeres mértéket ért el: az MNB adatai szerint idén szeptemberben hitelösszegtől függően 12-13 százalék körül mozgott, szemben az egy évvel korábbi 3-4 százalékkal.

Huth Gabriella, a Moore Global ügyvezető partnere szerint az egyes pénzintézetek most még sokat tehetnek annak érdekében, hogy időben megkezdett restrukturálási lépésekkel minél kisebb mértékben romoljon hitelportfóliójuk állománya. Ugyanakkor az ügyfelek tudatossága is kiemelten fontos, amennyiben a nehéz helyzetbe került ügyfelek átgondoltan, felkészülten kezdeményezik a folyamatot a bank hozzáállása is sokkal elfogadóbb - tette hozzá a közleményben.

Megelőzési lehetőségek közé sorolták a monitoringot, vagyis a vállalati folyamatok korábbinál alaposabb nyomon követését. Másik lehetőség a közlemény szerint a restrukturálási megállapodások kötése, például a hitelkondíciók módosítása, vagy alternatív finanszírozási forrás megoldása.

Forrás: MTI