|
2008. november 06. csütörtök, 06:00 |
Határtalan logisztika - az MLBKT XVI. kongresszusa
A hazai logisztikai és beszerzési szakma szerint a gazdasági válságra regionális szinten érdemes reagálni. A begyűrűző negatív trendekre keres válaszokat a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság idei kongresszusa.
Az MLBKT legfrissebb kutatása szerint a beszerzési menedzser index értéke messze elmarad az ilyenkor megszokott szinttől. Az előző havi feldolgozóipari beszerzési menedzser index pedig mélyponton van: alulmúlja az eddigi legrosszabb kilátásokat mutató 1998 októberi eredményt. A válságból kivezető utat keresi a szakma november 12-14. között zajló éves kongresszusán.
A találkozó legfontosabb üzenete, hogy a regionális gondolkodás ma nemzetgazdasági és vállalati szinten egyaránt a hazai logisztikai fejlődés kulcskérdése lehet. A magyar logisztikai kapacitások és képességek a globális és a lokális megközelítés között, regionális szinten érvényesíthetőek a legjobban.
A rendezvényen legjobb gyakorlataikat és tanulságos kudarcaikat osztják meg egymással többek között a Béres Gyógyszergyár, a MOL, az IBM, a Slovnaft, a GLS, a Metro, az MKB Bank, a SPAR, a Zwack vezető szakértői.
Az eseményen bemutatkoznak az MLBKT diplomamunka-pályázatának győztesei, és átadják a 2008-as év logisztikai és beszerzési menedzsere díjakat is.
A Siófokon megrendezendő kongresszusra november 6-ig regisztrálhatnak az érdeklődők.
Forrás: Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. november 06. csütörtök, 06:00 |
A következő évtizedekben Európában a legfőbb munkaerőforrás az iszlám világ lesz
A fejlett európai társadalmak nagyon komoly migrációs nyomás alatt állnak: belülről a népességcsökkentés, kívülről a fejletlen világból érkező migráció nyomasztja őket. Mint mondta, tudomásul kell venni, hogy a következő évtizedekben Európában a legfőbb munkaerőforrás és népességmegtartó forrás az iszlám világ lesz. Erre pedig fel kell készülni, vagyis Európának szüksége van átfogó, komplex népesedési politikára, amelynek három feladata lesz: az őshonos népesség fogyásának megállítása, a népességcsökkenés ellensúlyozása szabályozott bevándorlással, valamint a bevándorolt népesség szabályozott integrációja.
Magyarországnak nincs bevándorlási stratégiája, és amíg az Európai Unió megpróbál komplexen foglalkozni a bevándorlással, addig Magyarországon gyakorlatilag nemzeti biztonsági kérdésként kezelik, és az illegális migrációra próbálják a figyelmet összpontosítani - mondta Dunavölgyi Szilveszter, a Nemzetközi migráció - nemzetközi kockázatok című kötet társszerkesztője a könyv keddi bemutatóján. A fejlett európai társadalmak nagyon komoly migrációs nyomás alatt állnak: belülről a népességcsökkentés, kívülről a fejletlen világból érkező migráció nyomasztja őket.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
|
|
Bővebben...
|
|
2008. november 04. kedd, 06:00 |
Európaszerte jellemző a személyijövedelemadó-kulcsok csökkentése – kivétel Magyarország…
A legfelsőbb személyijövedelemadó-kulcsok átlagosan 2,5 százalékkal csökkentek világviszonylatban az elmúlt hat évben, mivel a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt bevételszükségleteik és a munkaerő fokozottabb globális mobilitásának hatása között – állapítja meg a KPMG új nemzetközi tanulmánya.
Az EU több országában, de különösen Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország.
A felmérésben szereplő 87 országból 33-ban csökkentették az adókulcsokat az elmúlt hat év során, és 2008-ban csak hét országban volt nagyobb a legmagasabb adókulcs a 2003-as szinthez képest.
A legfelső személyijövedelemadó-kulcsok terén világviszonylatban a 2003-as átlagos 31,3 százalékos szintről 28,8 százalékra estek vissza 2008-ban. Ugyanakkor még mindig az EU adófizetőit sújtják a legmagasabb adók, átlagosan 36,4 százalékos mértékben, őket követik az ázsiai és csendes-óceáni térség adózói átlagosan 34,6 százalékkal, majd a latin-amerikaiak 26,9 százalékkal.
Az országok tekintetében a legmagasabb adót Dánia polgárai fizetik, ahol az elmúlt hat évben a legfelső adókulcs 59 százalék volt. A másodikként „befutó” Svédországban az adókulcs tavaly csökkent 57 százalékról 55 százalékra, a hollandok pedig 52 százalékot fizettek a teljes időszak során.
Leszámítva azokat az országokat, ahol nem kell adót fizetni, a legalacsonyabb adókulcsokat az EU-ban Bulgária tudta felmutatni, ahol a korábbi 24 százalék helyett nemrég vezették be a 10 százalékos átalányszintet. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben Hong Kongban fizetik a legalacsonyabb adókat (16%), míg Latin-Amerikán belül Paraguayban (10%).
A nagy nyugat-európai gazdaságok közül Franciaországban hajtották végre a legjelentősebb adócsökkentést: a 2003-as 48,1 százalékról 2007-ben 40 százalékra mérsékelték a kulcsokat. Németországban 48,5 százalékról 45 százalékra csökkentették az adó mértékét, miután 2005-ben és 2006-ban rövid időre 42 százalékos határt szabtak ki.
Az EU-ban az átalánykulcsok kelet-európai bevezetése, valamint Bulgária új 10 százalékos adókulcsa jelentette a legnagyobb hatást:
Észtországban a 2003-as 26 százalékos szintet 2008-ban 21 százalékos átalánykulcsra csökkentették. Szlovákia 38 százalékról 19 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adót
Litvániában tavaly 6 százalékponttal 27 százalékra, idén pedig további 3 százalékponttal 24 százalék átalánykulcsra csökkentették az adókat. Románia 40 százalékról 16 százalékos átalánykulcsra csökkentette az adókulcsait, és a Cseh Köztársaság idén 15 százalékos átalányadót vezetett be.
Mike Glover, a KPMG adóosztályának vezetője szerint Közép- és Kelet-Európában mindenféleképpen trendnek tekinthető az egyének adóinak csökkentése, talán az egyetlen figyelemre méltó kivétel Magyarország. „Emellett azonban az alkalmazott adókulcs csak részben árulkodó, mivel figyelembe kell venni azokat a küszöböket is, amelyeknél a magasabb adókulcsok kezdődnek.”
Glover szerint mivel sok országban az adóbevételek részaránya a nemzeti vagyonon belül nem változott vagy nőtt az elmúlt öt évben, a személyi jövedelemadó- és a társasági adókulcsok csökkenése felveti azt a kérdést, hogy a kormányok hogyan fogják növelni forrásaikat.
„Lehet, hogy a válasz a közvetett adózás növelésében rejlik, az áfán, az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó adókon, a vámokon és az egyes szolgáltatási díjakon keresztül.”
Glover szerint nem várható, hogy a személyi jövedelemadók olyan mértékben csökkennének majd, hogy az országok között vándorló emberek számára irrelevánssá válnának.
„Az viszont teljes mértékben elképzelhető, hogy a közvetett adók relatív szintje sokkal nagyobb szerepet játszik majd annak eldöntésénél, hogy melyik országba menjenek dolgozni.”
Az ázsiai és csendes-óceáni térségben a Hong Kong és Szingapúr közötti verseny azt eredményezte, hogy Szingapúrban az adókulcsokat a 2003-as 22 százalékról 2006-ban 21, 2007-ben pedig 20 százalékra csökkentették.
Latin-Amerikában a személyi jövedelemadók általában alacsony, de stabil szinten maradtak. Az átlagérték a 2003-as 25,6 százalékról 2008-ban 26,9 százalékra növekedett, de ez teljes mértékben annak köszönhető, hogy Paraguayban 10 százalékos jövedelemadót, Uruguayban pedig 25 százalékos adót vezették be 2007-től.
A régió más területein az adók mindenhol lefelé mozdultak el. Mexikó és Panama kiemelkedik a maga kitartó, évenkénti csökkentésével. Az elmúlt hat év során Panama fokozatosan lecsökkentette a 33 százalékos mértéket 22 százalékra, míg Mexikó 34 százalékról 28 százalékra mérsékelte az adókat.
Kulcsfontosságú megállapítások:
a felmérésben részt vevő 87 országból 33-ban csökkentették a személyi jövedelemadókat az elmúlt hat év során, csupán hét országban növelték azokat;
a legmagasabb adókulcsok Európában vannak, míg a legalacsonyabbak Latin-Amerikában
a közvetett adók tölthetik ki a bevételhiányokat
Forrás: KPMG Tanácsadó Kft.
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. november 03. hétfő, 06:00 |
Olaszország és Franciaország is a rákerült a negatív megfigyelési listára
Európában tovább mélyül a hitelválság. A Coface leminősítette az Egyesült Királyságot, Írországot és Izlandot, emellett Olaszországot és Franciaországot negatív megfigyelési listára helyezte...
A hitelválság egyre mélyülő pénzügyi válság közepette söpör végig Európán. Ennek eredményeképpen a bankok szűkítették hitelkínálatukat, a gazdasági szereplők egymás iránti bizalma zuhant, aktivitásuk pedig lassult. Ezért a 2007 júniusában és decemberében negatív megfigyelési listára került Egyesült Királyság és Írország besorolását a Coface A2-re rontotta. A 2007 márciusában negatív megfigyelési listára került Izland minősítése pedig A1-ről A3-ra módosult. Mindeközben Olaszország, Franciaország és Hongkong negatív megfigyelési listára került.
A Coface megerősíti, hogy a globális hitelválság immáron 2008 januárja óta tart. A jelenlegi krízis méreteit tekintve a 2001-es válsághoz hasonlítható, azonban elmarad három korábbi, az 1973-as, az 1982-es és az 1991-es krízisektől. A Coface által vezetett fizetésképtelenségi mutató értéke 36 százalékkal nőtt 2008 januárja és szeptembere között, ha a tavalyi év ugyanezen időszakához hasonlítjuk.
A válság terjedése ugyanakkor lassabb, mint a korábbi krízisek esetén a feltörekvő országok rugalmassága miatt. Azonban a hitelszűke súlyosabb, mint az előző válságok esetében, mivel a krízis alapvetően a pénzügyi szférából indult. A Coface úgy látja, hogy akárcsak a korábbi válságok, a jelenlegi is körülbelül másfél-két évig tarthat, mert ha a globális gazdaság növekedése tovább lassul is, a vállalatok képesek lesznek ehhez alkalmazkodni. Ehhez az is szükséges, hogy más addig még ki nem pukkadt buborékok ne is durranjanak ki az elkövetkező időszakban.
A kockázatok növekedése azt eredményezte, hogy számos ország hitelkockázati minősítésén rontani kellett; a folyamat azzal indult, hogy az Egyesült Államok A1-es besorolással negatív megfigyelési listára került 2007 áprilisában, mostanra pedig az eurózóna gazdaságai is hasonló helyzetbe kerültek. "A válság tulajdonképpen az ingatlanpiacon indult, amely súlyosan érintette a vállalatokat azokban az országokban, ahol a lufi kipukkanni készült, például Nagy-Britanniában és Írországban” – állítja Dercze Zoltán a Coface vezetője."A pénzügyi válság súlyosbodása azonban újabb közvetítő csatornákat talált, amelyek jelentős mértékben felelősek azért, hogy a gazdasági szereplők bizalma jelentősen megingott. A krízis immáron elérte az eurózónát, és az olasz valamint a francia gazdaságot is sújtja” – tette hozzá Dercze.
Az ingatlanválságot követő pénzügyi krízis érezhetően növelte a hitelkockázatok mértékét az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon. Az Egyesült Királyságban, Írországban és Izlandon az ingatlanpiac hanyatlása volt a válság legfőbb oka. Az amerikai és a spanyol ingatlanpiacon történt összeomlást követően az említett három országnak azzal kellett szembesülnie, hogy negatív megfigyelési lista melletti A1-es besorolásukat A2-re rontották.
Az Egyesült Királyságban a pénzügyi és ingatlanpiaci krízisnek közvetlen hatása van a háztartások, és a cégek kiadásaira. A vállalati csődök aránya érezhetően, 14 százalékkal növekedett 2008 első félévében.
Írországban az ingatlanpiaci válság az egész gazdaságot magával rántotta, és a recesszió szélére sodorta. A vállalati csődök száma 75 százalékkal növekedett az első félévben. Ami Izlandot illeti, az országnak az ingatlanpiac hanyatlása mellett bankrendszerének teljes összeomlásával is szembesülnie kellett. A krízis komolysága miatt a Coface a korábbi negatív megfigyelési A1-es besorolást A3-asra rontotta.
A Coface arra számít, hogy a három ország vállalatai növekvő nehézségekkel nézhetnek szembe a jövőben. A bizalom hanyatlása és a hitelválság már az olasz és a francia cégeket is fojtogatja.
Olaszországban a vállalatok hitelkockázatát a növekedés lassulása, az emelkedő költségek, és a hitelek szűkössége rontja. Az ország A2-es besorolás mellett negatív megfigyelési listára került. Franciaország A1-es besorolás mellett került negatív megfigyelési listára, hiszen ezt az országot is érzékenyen érintette a válság.
A Coface azt tapasztalta, hogy a vállalati fizetésképtelenségi eljárások száma meredeken nőtt: 2008 szeptemberében 75 százalékkal volt ezek száma nagyobb, mint egy évvel korábban. Az emelkedés mértéke még a nyári adatokhoz képest is jelentős. "A szállítmányozási, az építőipari és az ingatlanszektort sújtotta először a válság” – mondta Derzce Zoltán, a Coface magyarországi igazgatója. "A gondokat elsősorban az okozza, hogy a cégek nehezebben jutnak hitelekhez, emiatt aktivitásuk is lassult” – teszi hozzá. A Coface ugyanakkor megpróbálja enyhíteni a krízis hatását a vállalatok számára, azzal hogy nemcsak vállalja eddigi kötelezettségeit, hanem kiterjesztette azokat: - a Coface által garantált francia vállalati hitelek összege 18 százalékkal, 52 milliárd euróra növekedett 2008 január 1 óta - kártalanít, ha van miért - megelőző szerepet játszik azzal, hogy segítséget nyújt a cégeknek abban, hogy elkerülhessék a kockázatos partnerekkel történő üzletkötést. Ugyanis a fizetésképtelenségek bekövetkezésének továbbra is a legfőbb oka a legfontosabb ügyfelek csődje.
Magyarországon folytatódott a csődök számának növekedése. A jelenlegi válság pénzügypiaci komponense új, és ismeretlen tényező az elmúlt 30 év nagyobb gazdasági válságaihoz mérten, eddig a reálgazdasági problémák, vagy nyersanyagok árrobbanása (például olaj) generálta a krízist, állítja Dercze Zoltán.
Magyarországon 2005-2006 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma, de ez megszorító intézkedések hatása miatt kezdődött, amelyek a GDP-növekedés lassulását és a belső kereslet visszaesését hozták magukkal. Az EU-tagországok között tulajdonképpen az élbolyban álltunk ezen a területen. Dercze szerint Magyarországon 2008 első felében nem látszódott a fizetésképtelenségi eljárások számának drasztikus növekedése a 2006-2007-es időszakhoz viszonyítva. Ha a 2008-as első féléves adatokat vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy a trendnek megfelelően emelkedett, azt azonban egyáltalán nem tudni, hogy ez a megszorítási intézkedések miatt, vagy a világgazdasági válság miatt alakult így. Dercze úgy véli, hogy a 2009-es év mindenképpen elég problémásnak tűnik a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen a csökken a világpiaci növekedés.
A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ugyanakkor további problémákat okoz az autógyárak leállása vagy kapacitáscsökkentése, amely a magyar autóipari beszállítóknál is hasonló gyakorlatot generált. Az építőiparra ugyancsak nehéz időszak vár, mert a szemmel látható az állami megrendelések csökkenése, de a lakossági ingatlanvásárlások visszaesése is kezdi éreztetni a hatását. De emellett a szórakoztatóelektronikai termékeket előállító vagy árusító cégek is bajban lesznek, hiszen a banki hitelekből finanszírozott vásárlások egy időre leállnak.
A megnövekvő munkanélküliség miatt további gondok várhatók, és 2010 előtt nem várható javulás, állítja Dercze. Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg, hívja fel a vállalkozások figyelmét Dercze Zoltán. Ilyenkor megnövekedik a naprakész céginformáció, cég- és csődmonitoring szerepe. Emellett a cégeknek meglévő kintlévőségeket minél gyorsabban, minél hatékonyabban kell kezelniük, és azonnal lépni az adósok felé, mert utána futhatnak a pénzük után. Az országigazgató úgy véli, hogy hosszú távú beruházásba sem most kellene fogniuk a vállalkozásoknak, hacsak nem áll rendelkezésükre jelentős tőke. Ugyanakkor a költségoldalon is azonnal reagálni kell, arra, ahogy az új helyzetnek megfelelő előrejelzés alapján a keresleti oldalon milyen változás történik, nem megvárni, amíg a keresletcsökkenés be is következik.
A szükséges likviditási lehetőségek feltérképezése is fontos, az állami oldalon kkv-hitelgarancia lehetőségeket is érdemes komolyan kihasználni. Azonban a válságot aránylag jól átvészelhetik a gyógyszeripari, és energiaipari cégek. A mezőgazdaság bizonyos szegmensei is stabilabbak, mert ugyan keresletcsökkenés bekövetkezhet, de enni kell, azaz ezek nem halasztható beszerzési tételek.
Forrás: Coface Hungary
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
|
|
Bővebben...
|
|
2008. október 26. vasárnap, 05:30 |
|
Pusztán hitelkártya-csalással több mint ötmilliárd dolláros kárt okozhatnak a csalók évente – derül ki a Symantec online feketegazdaságról szóló éves jelentéséből
Az informatikai bűnözők szerverein talált adatok szerint a legkeresettebb áru a feketegazdaságban a hitelkártya-információ, a második helyen pedig a bankszámla-adatok állnak. A Symantec jelentése részletesen tájékoztat a feketepiacon zajló forgalomról: a lopott javak áráról, csalásokhoz kapcsolódó szolgáltatások díjáról is. A tanulmányból kiderül többek között az is, hogy hitelkártya-csalással évi 5,3 milliárd dollárros kárt okozhatnak a bűnözők, a bankszámla-adatok feketekereskedelme pedig 1,7 milliárd dollárral rövidítheti meg a jogos tulajdonosokat.
A Symantec Corp. (Nasdaq: SYMC) kiadta az online feketegazdaságról szóló beszámolóját. Eszerint az online bűnözők által kínált áruk értéke elérte a mintegy háromszázmillió dolláros tartományt. A jelentés részletesen tájékoztat a világméretű feketepiacon zajló forgalomról: a lopott javak áráról, csalásokhoz kapcsolódó szolgáltatások díjáról. Az adatokat a Symantec védelemtechnikai és reagáló szervezete (Security Technology and Response – STAR) gyűjtötte be a feketegazdaság szervereiről 2007. július 1. és 2008. június 30. között.
A feldolgozott adatok szerint a vonatkozó időszakban az összes meghirdetett áru potenciális értéke meghaladta a 276 millió dollárt. Ezt az értéket az áruk és szolgáltatások meghirdetett ára alapján számították ki. Ez az érték mutatja, mennyi bevételre tettek volna szert a csalók, ha eladták volna a teljes készletüket.
A feketegazdasági áruk és szolgáltatások között a leggyakrabban hirdetett kategória a hitelkártya-információké volt (31%). Bár a lopott hitelkártyaszám maga nem nagy összeg - csupán tíz cent és 25 dollár között mozog az ára - , figyelemreméltó adat, hogy a Symantec által vizsgált meghirdetett hitelkártyák hitelkeretének átlaga már négyezer dollár fölött volt. A Symantec az összes meghirdetett hitelkártya értékét 5,3 milliárd dollárra becsüli a beszámoló időszakában.
A hitelkártya-információk népszerűségének a valószínűleg az az oka, hogy az ilyen információkat több csatornán is be lehet szerezni, és számtalan formában lehet csalásra használni. A hitelkártyákkal egyszerűen lehet vásárolni a neten, a kereskedők vagy a hitelt nyújtók viszont csak nehezen és lassan tudják felismerni és megfelelően kezelni a csalárd ügyleteket. Gyakran csak az után tudnak lépni, hogy az ügylet lezárult és az áru már a csalóhoz került. A hitelkártya-információkat gyakran nagy tételben, árengedménnyel, vagy nagyobb vásárlásnál ingyenes ajándékszámokkal értékesítik.
A második leggyakrabban hirdetett áru- és szolgáltatáskategória húsz százalékos részesedéssel a bankszámláké volt. A lopott bankszámla-információkat tíz és ezer dollár között értékesítik. A meghirdetett lopott bankszámlák egyenlegének átlaga viszont közel negyvenezer dollár volt. A bankszámlák meghirdetett átlagos egyenlegét és az ellopott bankszámlaszámok átlagárát figyelembe véve a beszámoló időszakában a meghirdetett bankszámlák értéke 1,7 milliárd dollár volt. A számlainformációk népszerűségének oka az lehet, hogy a vásárlók nagy valószínűséggel gyorsan jutnak nagy haszonhoz. Előfordult például, hogy a bűnözők a neten keresztül a számlákon levő pénzt negyedórán belül lekövethetetlen helyekre szívták le.
A vizsgált időszakban a Symantec 69 130 aktív hirdetőt és 44 321 095 elküldött üzenetet számolt össze az online csalók fórumain. A tíz legaktívabb hirdető által meghirdetett áruk potenciális értéke a hitelkártyák esetében 16,3 millió dollár, a bankszámláknál kétmillió dollár volt. A legaktívabb hirdető a felmérés ideje alatt 6,4 millió dollár értékű készletet próbált meg eladni a Symantec jelentése szerint.
A feketegazdaság a legkülönbözőbb földrajzi helyeken folyik, és a magánemberek laza csoportosulásától a szervezett és fejlett csoportokig a legkülönfélébb informatikai bűnözők számára hajt hasznot. A beszámoló időszakában Észak-Amerikában volt a legtöbb ilyen szerver (45 százalék). Az európai, közel-keleti és afrikai régióban a szerverek 38 százaléka, az ázsiai-csendes-óceáni térségben 12 százaléka, Latin-Amerikában pedig öt százaléka működött. A feketegazdasági szerverek földrajzi helye állandóan változik, így próbálják elkerülni, hogy leleplezzék őket.
Forrás: Symantec
|
|
Bővebben...
|
|
2008. október 26. vasárnap, 05:30 |
|
A kelet-közép-európai régió gazdasága még mindig erőteljesnek nevezhető az eurózóna átlagához képest
A nemzetközi Erste Bank Csoport elemzése az osztrák részvénypiac kilátásairól
Határozottan alulteljesít az év eleje óta a Bécsi Értéktőzsde részvényindexe, az ATX. A P/BV ráta mélypontra érkezett, a részvények 1300 bázisponttal magasabb megtérülést ígérnek, mint a tízéves államkötvények – állapítja meg a nemzetközi Erste Csoport legújabb elemzése.
Bár az ATX kosarában szereplő vállalatok közvetett módon érintettek a pénzügyi válságban, az árszínvonal igen vonzó. Az Erste favoritjai a Bécsi Értéktőzsdén az Andritz, az EVN, az Intercell, a Post, a Verbund, a Vienna Insurance Group és a Kapsch.
Óriási nyomás alá került az idei év során a pénzügyi válság miatt a Bécsi Értéktőzsde és vele együtt az osztrák börze vezető indexe, az ATX is.
Más nemzetközi indexekhez viszonyítva az ATX az év eleje óta határozott visszaesést mutat. A nemzetközi befektetők jelenleg szemlátomást összekapcsolják a világszerte gyengélkedő részvénypiacok jelentette kockázatot a kelet-közép-európai növekedéssel, és ezért elkerülik a térség tőzsdéit is. Ennek megfelelően a kisebb kapitalizációval rendelkező piacok nagy nyomás alá kerültek azok után, hogy a befektetők erőteljesen csökkentették a részvények arányát portfólióikban.
Az eredményvárakozásokban már végrehajtott módosítások ellenére az árszintek igen vonzóak. Úgy tűnik, a lefelé mutató trendet semmi sem „veszélyezteti”. Ha stabilizáció lép fel, akkor akár még némi – igaz, rövid életű – felfutás is elképzelhető 2008 vége előtt.
Az Erste Bank elemzői szerint alapvetően két reális eshetőség áll fenn: az ideiglenes vagy a tartós gazdasági recesszió. Az elemzők mindkét verziónak 50 százalék esélyt adnak.
Általános jelenség, hogy a részvénypiacok történelmi mélypontjaikon vannak, ugyanakkor az is igaz, hogy komoly felülvizsgálat történt a nyereségek és az árbevételek tekintetében.
Az euróövezet piacai, úgy tűnik, jobb formában vannak, mint az amerikai tőzsdék, és az európai részvények teljesítményét látszik alátámasztani az eurózóna nagyobb, 780 bázispontos marzsa is, ami a nyereségmegtérülés és a tízéves kötvények hozama közti különbségből adódik.
Az Erste Csoport elemzői mindent összevetve idén rövid ideig tartó javulásra számítanak, feltéve, hogy a rendkívül borús befektetői hangulat némiképp – legalább időlegesen – alábbhagy és a piacok stabilizálódnak.
„A sokkal magasabb megtérülési ráták az európai részvények – elsősorban is az osztrák papírok – javára szólnak a tízéves államkötvényekkel szemben. Ausztriában a két instrumentumcsoport közti különbség elképesztően magas, 1300 bázispont annak ellenére, hogy a profitvárakozások ma már alacsonyabb szinteken mozognak. Sajnálatos módon azonban ez jelenleg senkit sem hat meg. Azonban eljön majd még az idő, amikor a befektetők számára ismét fontosak lesznek ezek a szempontok” – jelentette ki Fritz Mostböck, az Erste csoportszintű elemzési osztályának vezetője.
Önmagáért beszél az a tény, hogy az ATX historikusan alacsony, 5-ös PE értéken áll (a 2008-as becsült és a 2009-es szintén becsült eredményekre vetítve). A részvénypiac pedig már további lehetséges eredmény-felülvizsgálatot áraz be ezekben a hetekben. Az Erste Csoport elemzőinek GDP-előrejelzése szerint a nyolc kelet-közép-európai ország 2,1 százalékos növekedést ér el 2009-ben úgy, hogy közben az euróövezet 0,4 százalékkal zsugorodik.
„Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy a kelet-közép-európai régió gazdasága ugyan visszaesik 2009-ben, ám ez a teljesítmény még mindig erőteljesnek nevezhető az eurózóna átlagához képest” – mondta Fritz Mostböck.
„A jelenlegi nehéz gazdasági és piaci helyzet mellett azt tanácsoljuk a befektetők számára, hogy a részvényválogatás stratégiáját kövessék” – tette hozzá Günther Artner, az Erste kelet-közép-európai elemzési részlegének társvezetője.
Mivel a válságnak még nincs vége, a szakember nagyon válogatós részvénypiaci stratégiát javasol, amely a következő részvényeket helyezi előtérbe:
• Olyan defenzív részvények, amelyek vagy erőteljes korrekción mentek keresztül stabil eredményeik ellenére (például a Verbund, az EVN), vagy magas osztalékot fizetnek (például az Österreichische Post)
• Olyan növekedési részvények, amelyeknek árfolyama az üzleti ciklustól függetlenül alakul (például az Intercell)
• Olyan, az energetikára koncentráló ipari részvények, amelyek csak szerény profitcsökkenésről számoltak be (például az Andritz)
• Olyan egyéb papírok, amelyeket csúnyán megbüntettek a befektetők (például a Vienna Insurance Group, a Kapsch TrafficCom)
• Erős tőkebázissal rendelkező likvid blue chipek, valamint kevésbé likvid kis- vagy közepes kapitalizációjú papírok, vagy nagyon eladósodott társaságok részvényei.
Az Erste Csoport elemzői csapata a következő esztendőre két forgatókönyvet vázol fel. Az első szerint 2009-ben átmeneti recesszió köszönt be, amely az év végéig tart. A második hosszabb recessziót feltételez, amelynek során a válság átterjed más területekre is. „Az első változatban az árfolyamveszteségek jórészt beárazottak. A befektetői hangulat 2009 folyamán megfordul, amelynek következtében akár 15-20 százalékos felfutás is elképzelhető. A második forgatókönyv szerint az eddig elért árszintek sem lesznek elegendőek a befektetői érdeklődés fenntartásához. A legjobb esetben is nulla, vagy negatív teljesítménnyel kell számolni 2009-re vonatkozóan” – fejezte be Fritz Mostböck.
Forrás: Erste
|
|
Bővebben...
|
|
2008. október 18. szombat, 18:12 |
Nem várható recesszió Kelet-Közép-EurópábanMegfelelő „párnát” képez a külső sokkok ellen a monetáris politika és a rugalmas devizaárfolyam Kelet-Közép-Európában, ezért nem várható a balti országokhoz hasonló gazdasági visszaesés a régióban – állapítja meg a nemzetközi Erste Csoport legújabb elemzése. Az inflációs aggodalmak múlóban vannak, és bár lassul a hitelállomány bővülése, nincs szó hitelválságról.
A kelet-közép-európai gazdaságok az elmúlt években erőteljes gazdasági növekedésen mentek át, de a világméretű gazdasági visszaesés most próbára teszi e növekedés alapjait. Legutóbb Lettország és Észtország – a kelet-közép-európai régió elmúlt évtizedének leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató két ország – bizonyította be, hogy az erőteljes bővülés mennyire gyorsan visszaesésbe csaphat át.
Az Erste Bank elemzői nem tartják valószínűnek, hogy a régió országaiban hasonló események zajlanának le, mint a Baltikumban. „A balti államokban három kockázati tényező egyedülálló elegyet alkotott, amelynek következtében ezek a gazdaságok fokozottan hajlamosak lettek a gazdasági visszaesésre. Ezek a tényezők a következők voltak: hosszú időn át túlfűtött gazdasági növekedés, fix devizaárfolyam, az anticiklikus monetáris politika hiánya, valamint a régióban legmagasabb arányú rövid távú külső államadósság” – magyarázza Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzői csoportjának társigazgatója. „A kelet-közép-európai országok külső államadósságának szerkezete sokkal kedvezőbb, a devizatartalékaik kényelmesen fedezik az összes rövid távú külső adósságukat, ami a GDP-arányában amúgy is kevesebb, mint a fele a balti államokénak. Továbbá a KKE-országok jegybankjai felléptek a túlzó növekedés ellen: monetáris szigorítást hajtottak végre, vagy más korlátozó intézkedéseket vezettek be, amellyel gátat szabhattak a hitelnövekedésnek és a gazdaság túlfűtöttségének, amit esetleg keserű kijózanodás követhetett volna a jövőben” – tette hozzá Juraj Kotian.
Halványulnak az inflációs félelmek
2007 nyara óta mindegyik kelet-közép-európai jegybank emelt az alapkamaton, így tartva kordában egyrészt a gazdasági növekedést, másrészt az inflációt. Az Erste Csoport elemzői szerint a szigorítási ciklus a végéhez közeledhet. A kamatemelésre utaló kockázatok továbbra is jelen vannak Romániában és Ukrajnában, ám az elkövetkezendő hónapokra várt dezinfláció valószínűtlenné teszi a további szigorítást. Másrészről viszont a magas kamatok és a csökkenő inflációs kockázatok hamarosan a régiós valuták felértékelődéséhez vezethetnek. A kelet-közép-európai jegybankok a devizaárfolyam-mozgásokra és az infláció csökkenésére való reagálásként jövőre talán elkezdhetik csökkenteni a kamatokat. Ebben a Cseh Nemzeti Bank jár az élen, hiszen 25 százalékot már vágott, és novemberben vélhetően tovább csökkenti az alapkamatot.
A hitelállomány bővülése lassul a beruházások visszaesése miatt
Az Erste Csoport elemzői azzal számolnak, hogy a szűkülő külső kereslet és a megnövekedett tőkeköltségek miatt jövőre visszaesik a régióban a beruházások volumene. Az elemzők szerint a bankok jobban megválogatják majd, kinek adnak hitelt, egyszersmind emelnek a kamatrésen is, amelynek következtében csökken a hitelállomány bővülési üteme főként a vállalati hitelek és a devizahitelek esetében. A hitelek bővülési ütemében történő visszaesés azonban egyrészt nem okoz hitelválságot, másrészt nem vet véget a beruházásoknak, hiszen a tőkemegtérülés és a hozzáadott értéken alapuló megtérülés (az alacsony munkaerő-költségek miatt) viszonylag magas marad, ami azt jelenti, hogy a vállalatok még a megemelt kamatmarzsot és némi tőkebefektetést is ki tudnak gazdálkodni az üzemi nyereségből.
4,3 százalékos gazdasági növekedés 2009-ben - recessziónak nincs jele
Az euróövezet termelőinek és fogyasztóinak megroggyant bizalma az eurózóna gazdaságának további lassulását, sőt, talán stagnálását vetíti előre. Ez viszont nem jelent jó hírt a kelet-közép-európai gazdaságok számára sem, hiszen exportjuk jó része Nyugat-Európába áramlik. „Nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, ami végül felgyorsíthatja azt a folyamatot, hogy Nyugat-Európából a sokkal alacsonyabb munkaerőköltségekkel rendelkező Kelet-Közép-Európába helyezik át a termelést” – mondta Juraj Kotian. Kelet-Közép-Európa átlagos gazdasági növekedése a várakozások szerint a 2008-ra becsült 5,4 százalékról 4,3 százalékra csökken 2009-ben.„A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az euróövezetben tovább mélyül a gazdasági visszaesés, az ugyanis visszafogná a külső keresletet. Az eurózóna stagnálása vagy recessziója esetén Kelet-Közép-Európa gazdasági növekedése 0,2-0,5 százalékponttal csökkenne. A régió országai továbbra is nagyon stabil gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek, így a recesszió veszélye meglehetősen távolinak tűnik” – vonta le a következtetést Juraj Kotian.
Forrás: Erste Group
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
|
|
Bővebben...
|
|
2008. október 13. hétfő, 15:10 |
Az EU-tagállamoknak
Útmutatót adott ki az Európai Bizottság hétfő délután arról, milyen feltételek biztosításával garantálhatják az európai uniós tagországok, hogy a pénzügyi válság miatt bajba került bankjaiknak tervezett állami támogatásukat Brüsszel gyorsan jóváhagyja.
A bizottság egyúttal emlékeztetett arra, hogy az uniós szabályok lehetővé teszik az állami támogatást nehéz gazdasági időkben, de még ekkor is tiltják a verseny megzavarását a kormánysegítséggel. A közlemény szerint Brüsszel készen áll arra is, hogy bármely EU-kormány megkeresésére előzetesen tanácsot adjon egy egy-támogatási csomag kidolgozásához.
A Európai Bizottság útmutatójában szerepel a támogatáshoz való diszkriminációmentes hozzáférés bármely bajba került bank számára, az állami elkötelezettség időbeni korlátozottsága, világosan célzott és a célra korlátozott intézkedés kidolgozása, a magánszektor "megfelelő arányú" hozzájárulása, a támogatással való visszaélést megakadályozni képes magatartási szabályok, valamint a pénzügyi ágazat egészére vonatkozó szerkezeti utóintézkedések kidolgozása.
Amennyiben egy adott támogatási csomag ezeket a feltételeket teljesíti, a bizottság akár 24 órán belül kedvező véleményt ad a támogatásról, és a segítő akció megkezdődhet.
Forrás: MTI
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide → |
|
Bővebben...
|
|
2008. október 08. szerda, 20:00 |
|
Európai Kisvállalkozói Törvény
A francia elnökség határozott célja, hogy a tagállamok a decemberi csúcstalálkozón elfogadják az európai kkv-k működését segítő Európai Kisvállalkozói Törvényt (EKT), amely így már jövő tavasszal az EP elé kerülhet jóváhagyásra.
A legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató, 50 millió eurónál kisebb pénzügyi forgalmat generáló vállalkozásokat sokan az európai gazdaság fő motorjának tekintik. Az EU évek óta hangsúlyozza ezeknek a vállalkozásoknak a fontosságát, de még nincs olyan átfogó szabályozás, amely egységesen kijelölné a működésük megkönnyítésére, versenyképességük javítására szolgáló jogszabályi kereteket.
Az Európai Kisvállalkozói Törvény néven futó kezdeményezés amerikai koncepció alapján készül. Az Egyesült Államokban külön kormányzati szerv koordinálja a kisvállalkozások fejlesztését, hitelhez jutásukat, az egyes szektorokban, illetve vállalkozói csoportok számára nyújtandó támogatások igénybe vételét.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében? |
|
Bővebben...
|
|
2008. október 07. kedd, 18:10 |
Újabb indiai multi jön A világ egyik vezető információtechnológiai (IT) szolgáltató és tanácsadó cége létesít regionális központot Magyarországon a Világgazdaság értesülése szerint.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy az indiai-amerikai Cognizant 2010-ig kétszázötven munkahelyet teremt magasan képzett szakemberek számára Budapesten. A cég közel negyven országban van jelen, alkalmazottainak száma 58 ezer. Nem ez az első indiai IT-cég, amely megjelent, hiszen a Tata már évek óta itt van - jegyzi meg a lap.
Garamhegyi Ábel, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára azt mondta, a regionális szolgáltató központok magyarországi létesítése iránti érdeklődés folyamatos a külföldi vállalatok részéről. Közölte, jelenleg elsősorban nagyvállalatok pénzügyi szolgáltatói központjának betelepedéséről folynak tárgyalások.
Forrás: HR Portal, MTI
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
|
2008. szeptember 29. hétfő, 20:00 |
|
Lengyelország, Ausztria és Csehország felülsúlyozását ajánlják az Erste Csoport elemzői Az euróövezet gazdasági növekedésében jelentkező egy százalékpontos csökkenés fél százalékpontos visszaesést okozhat Kelet-Közép-Európában – állapítja meg a nemzetközi Erste Csoport legújabb elemzése. A hatás azonban országonként eltérő lehet: az erős belföldi keresletnek köszönhetően Lengyelország és Románia például csak korlátozottan érezné a visszaesés hatását, a Magyarországhoz és Csehországhoz hasonló nyitott gazdaságok viszont komolyabban megsínylenék a növekedés lassulását.
Mindezek alapján az Erste elemzői a régióban a tőkeerős társaságok részvényeit részesítik előnyben az alacsony kapitalizációjú papírokkal szemben, a felzárkózó piacokat a feltörekvő piacokkal szemben, és a defenzív részvényeket a ciklikus papírokkal szemben. A világpiacokon eluralkodó viharok tisztán a befektetők hangulatától irányított piacokat eredményeztek az utóbbi hetekben. Minthogy a növekedés (kiváltképp a hitelből finanszírozott növekedés) szemlátomást a kockázat szinonímájává vált, a feltörekvő piacok – és ennek következtében – a kelet-közép-európai piacok versenyhátrányba kerültek a fejlett piacokkal szemben.
Mivel jelenleg a befektetői hangulat a meghatározó tényező, nem várható, hogy a jelenlegi helyzetben a kelet-közép-európai piacok – hasonlóan a többi feltörekvő piachoz – túlszárnyalják a fejlett piacokat. „Továbbra is kedvezőnek ítéljük Kelet-Közép-Európa helyzetét, amennyiben megszűnik a régiós piacok függősége a nagy nemzetközi – elsősorban az Egyesült Államokból kiinduló – trendektől” – jelentette ki Henning Esskuchen, az Erste Csoport kelet-közép-európai tőkepiacok elemzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője. „Ha választani kell a feltörekvő piacok közül, a kelet-közép-európai régióra tennénk a voksunkat, ugyanis ezek az országok valójában a tisztán felzárkózó piacokénál alacsonyabb kockázati szinttel rendelkező felzárkózó piacok” – tette hozzá.
Az Erste Csoport elemzői szerint az euróövezet gazdasági növekedésében jelentkező egy százalékpontos csökkenés fél százalékpontos visszaesést okoz Kelet-Közép-Európában. Azonban a régió egyes országai között jelentős eltérés tapasztalható. Az izmos belföldi keresletnek köszönhetően Lengyelország és Románia például csak korlátozottan érezné ennek hatását. Az eurózóna stagnáló gazdasági növekedése esetén Lengyelország GDP-bővülése 4-4,5 százalékra csökkenne, Romániáé pedig az 5-6 százalékos sávba csúszna vissza. A Magyarországhoz és Csehországhoz hasonló nyitott gazdaságok nyilvánvalóan komolyabban megsínylenék, ha ez a helyzet állna elő. Az Erste Csoport elemzői ennek ellenére úgy vélik: Európa fejlettebb részén a növekedést jórészt a befektetői hangulat okozza, ezért azt feltételezik, hogy a csökkenő nyersanyagárak és az ennek nyomán szelídülő inflációs nyomás (amit talán még kamatcsökkentés is kísérhet) már 2009 második negyedévében magasabb vásárlóerőt és erőteljesebb költési hajlandóságot eredményez.
Az országallokációtól függetlenül az Erste Csoport elemzői csapata azt ajánlja: a tőkeerős társaságok részvényeit érdemes most előnyben részesíteni az alacsony kapitalizációjú papírokkal szemben, valamint a felzárkózó piacokat a feltörekvő piacokkal szemben, illetve a defenzív részvényeket a ciklikus papírokkal szemben.
A válságnak a reálgazdaságra tett esetleges negatív hatásától való félelem legfőbb motorját a szűkülő finanszírozási lehetőségek, és a pénzügyi zavaroknak a vállalati eredményekre tett hatása jelenti.
Az eladósodottság és az önfinanszírozási képesség szintjének áttekintéséhez az Erste Csoport elemzői az alábbi táblázatban foglalták össze az egyes szektorok nettó adósságát az EBITDA-értékekhez viszonyítva.
„Az EuroStoxx szektorindexek alapján a kelet-közép-európai szektorok esetében mindent összevetve kismértékű eltérést látunk csak a nyugati szektortársakhoz képest. Egyes esetekben azonban a
KKE-régió mutatói jelentősen alacsonyabbak (gyógyszeripar, kiskereskedelem, technológiai szektor, telekommunikáció, közművek). Az eladósodottsági szint ugyancsak azt jelzi, hogy az (amúgy is ciklikus jellegű) építőipar, az alapanyagok, valamint az utazás és turizmus nem túl jó választás” – jelentette ki Henning Esskuchen.
„Nem győzzük elégszer hangsúlyozni a kelet-közép-európai pénzintézetekkel kapcsolatban, hogy nagyon korlátozott vagy semmiféle kitettséggel nem rendelkeznek a világpiacokat mérgező eszközökre vonatkozóan, és mindössze egyes osztrák társaságoknak kellett veszteségleírásokat elszenvedniük, de ők is csak korlátozott mértékben. A fundamentumok továbbra is szilárdak, amit a negyedéves adatok is igazolnak, a stabil marzsokat pedig a volumen-hatás támogathatja, illetve válthatja fel, amint elkezdődik a kamatcsökkenés. A régió vállalati szférája tovább fejlődik, kiváltképp a lakossági bankok lehetnek jó pozícióban a finanszírozási hátteret illetően, elsősorban főleg a befektetéseknek a konzervatívabb megtakarítási formákba jelenleg zajló menekülése nyomán” – jelentette ki Esskuchen.
Az Erste Csoport országallokációra vonatkozó javaslata:
• Ajánlásunk továbbra is felülsúlyozás Lengyelország és Ausztria esetében, az előbbi az euróövezetben bekövetkező mindenféle lassulással szembeni erőteljes ellenállásának köszönhetően. Lengyelország kockázata abban rejlik, hogy továbbra is kedvezőtlen híreket várunk a gazdasági fejlődéssel kapcsolatban, ugyanakkor érdemes azt is hangsúlyozni, hogy ez elsősorban a ciklikus növekedés számlájára írható. Habár a lengyel monetáris tanács továbbra is gondosan figyeli az infláció alakulását, a közlemények hangvétele az utóbbi időben szelídebbre váltott, így arra lehet számítani, hogy a jegybank a gazdaság támogatását helyezi előtérbe.
• Magyarország semleges ajánlást kap, mivel az euróövezet gazdasági lassulásának egyik lehetséges áldozatának tartjuk, valamint mert a megszorító intézkedések nyomán elhúzódó nehézségek álltak elő, és az árszínvonal is emelkedik.
• A hagyományosan a régió biztos menedékének számító Csehországot felülsúlyozásra javasoljuk, ugyanakkor némiképp csökkentettük a modell által kapott eredményeket.
• Szlovénia jórészt az árazásnak köszönhetően alulsúlyozás ajánlást kap.
• Délkelet-Európa a semleges és az alulsúlyozás ajánlás között foglal helyet, elsősorban mivel Románia még mindig nagyon is vonzó piacnak számít, ugyanakkor nem valószínű, hogy a jelenlegi helyzetben odatódulnának a befektetők.
• Végezetül Törökország és Oroszország alulsúlyozás ajánlással szerepel. Legutóbbi elemzésünkben Oroszország ígéretes piacnak tűnt, azonban a vállalati szektor irányítása, geopolitikai kérdések, valamint a csökkenő nyersanyagárak visszavetették az orosz piac értékelését.
Forrás: Erste Bank Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
|
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 14. vasárnap, 22:10 |
|
Nyolcszázezren látték a magyar pavilontLezárult „A víz és a fenntartható fejlődés” vezérgondolata köré szerveződött zaragozai szakvilágkiállítás, amelyen a 105 résztvevő ország, a spanyol állam és a tartományok pavilonjai június 14. óta várták látogatóikat. Garamhegyi Ábel, a világkiállítási részvételt szervező Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium helyszínen tartózkodó szakállamtitkára elmondta: a magyar megjelenés iránti érdeklődés várakozáson felüli volt. A tervezett 350 ezer vendég helyett csaknem 800 ezer látogató tekintette meg a magyar pavilont. A Zaragoza Expo 2008 szakvilágkiállítás (www.zaragozaexpo2008.es) megkülönböztetett figyelmet szentelt egyebek mellett a Magyarország szempontjából különös jelentőségű „A víz az életért”, „A víz, oktatás és kultúra”, valamint „A víz és egészség” kérdésköreinek. A teljes látogatószám az utolsó jelzések szerint megközelíti az 5,5 millió főt. Szakadatlan érdeklődés övezte a fenntartható környezet gondolatát megjelenítő tematikus pavilonokat is. A kiállításon való aktív, sokszínű részvételünk segíti a Magyarországról kialakult kép formálását, a hazánk iránti érdeklődés és az utazási vágy felkeltését (gyógyfürdők, wellness, vizes természeti szépségek), a Magyar Turizmus Zrt. az egészség- és a wellnessturizmus hódolóira fókuszáló, „2008, a vizek éve” elnevezésű programjával összhangban. A magyar pavilon a természetes vizekhez és ásványvízkincsekhez kötődő hagyományok, a Balaton, Hévíz, a budapesti fürdők és a Tisza-tó mellett egy Mátyás-korabeli esztergomi hidraulikus vízemelő kicsinyített, számítógépes szimulátorral kiegészített mását is bemutatta. A világkiállítási jelenlét által felkeltett érdeklődést a novemberben induló és jövő júliusban záródó spanyolországi magyar gazdasági évad hivatott tovább fokozni. A rendezvénysorozata célja, hogy a spanyol befektetők figyelmét felhívja a magyarországi lehetőségekre, élénkítse a már ma is jelentős magyar aktívumot felmutató kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat és járuljon hozzá az idegenforgalom fejlesztéséhez – mondta el Garamhegyi Ábel. Forrás: NFGM
Forrás: Zaragoza Expo 2008 Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide → |
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 09. kedd, 19:45 |
|
Jó úton halad a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése
Jelentősen egyszerűbb és olcsóbb is lett vállalkozást indítani és működtetni Magyarországon az elmúlt években. Erről tanúskodik a Világbank nyilvánosságra hozott jelentése, amely szerint hazánk egy év alatt kilenc helyet javítva az 50-ről a 41. helyre került az üzleti környezet minőségét jelző, 181 országot tartalmazó rangsorban. Ez az eredmény azt jelzi, hogy sikeresek az adminisztrációs terhek csökkentésére hozott kormányzati intézkedések, az erre vonatkozó program jó úton halad.
A kormány deregulációs programja nyomán az elmúlt években jelentősen egyszerűsödtek hazánkban a vállalkozások indításával és működtetésével kapcsolatos szabályok, és csökkentek ezek adminisztrációs költségei. Ennek ellenére a magyar cégek ilyen jellegű kiadásai még ma is mintegy kétszer akkorák, mint az az unióban általánosan jellemző.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter idén júniusban egy vállalkozói fórumon ezzel kapcsolatban elmondta: „Nem egy túlzott állami bürokráciát, hanem saját magát és munkavállalóit kell eltartania a vállalkozásoknak.” – majd hozzátette – „Adminisztrációra évi 750 milliárd forinttal költenek többet a hazai vállalkozások, mint európai társaik. Az a célunk, hogy ezt a terhet minél hamarabb levegyük a vállalkozások hátáról”. A kormány ennek megfelelően folytatja tovább az adminisztrációs és adóterheket csökkentő deregulációs programját.
A Világbank jelentésének nyár eleji lezárása óta is jelentős változások történtek hazánkban a szabályozások egyszerűsítéséért. Az építésügyi szabályozások területén például a kormány azóta elfogadta az építésügyi eljárásokat gyorsító intézkedéscsomagot, amelyhez több mint 30 jogszabályt módosított. Ez a következő évi Világbanki jelentésben további előrelépést jelent majd hazánknak.
Az idén nyáron létrehozott Gazdasági Egyeztető Fórum is az üzleti környezet további fejlesztését, az ország versenyképességének növelését szolgálja, fórumot biztosítva a hazai vállalkozásoknak a kormánnyal való érdemi párbeszédre.
A Világbank mai jelentése megerősíti az Ernst & Young nemrégiben nyilvánosságra hozott elemzését is, amelyben a szervezet Magyarországot Európa 7. legvonzóbb befektetési célpontjaként azonosította.
Forrás: NFGM
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 07. vasárnap, 18:22 |
|
A bürokrácia a működés egyik legnagyobb gátja
Az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk.
Erre a tarthatatlan állapotra hívta fel a figyelmet Herczog Edit szocialista képviselő Brüsszelben az Európai Parlamentben szervezett aláírásgyűjtési akciójával. Az európai törvényhozók közül több százan csatlakoztak a kezdeményezéshez.
„Napjaink Európájában a kkv-k számára a bürokrácia a hatékony és fenntartható működés egyik legnagyobb gátja, jóllehet az elmúlt években a kkv-k hozták létre az új munkahelyek 80 százalékát az EU-ban“ – mondja az EP képviselő. Herczog Edit azt szorgalmazza, hogy a kkv-kra vonatkozó jogszabálycsomagot legkésőbb egy éven belül elfogadják.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! |
|
Bővebben...
|
|
2008. szeptember 01. hétfő, 03:30 |
|
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2008. évi folyamatairólA GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a második félévben a magyar gazdaság az európai konjunktúra romlása ellenére kijön a növekedési gödörből. A belső és külső egyensúly tavalyhoz képest jelentősen javul, s az infláció lassan, de mérséklődik.
Az EU-ban 2008 második negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 0,1-%-kal csökkent a GDP, míg Magyarországon 0,6%-kal emelkedett. Ezzel a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához viszonyítva kissé már gyorsabban nőtt az EU 1,7%-os átlagánál, miközben továbbra is jelentősen elmaradt az új tagállamokra jellemző dinamikától. A korábban reméltnél markánsabb európai – különösen német – lassulás, a romló európai gazdasági várakozások korlátozzák a magyar élénkülés esélyeit. Ez akkor is igaz, ha a növekedési ütem idei emelkedésének két fő mozgatórugója a közszolgáltatások visszaesésének megállása és a látványos agrárnövekedés.
Júniusban az ipari termelés kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül az export az év első harmadára jellemző kétszámjegyű növekedés után lényegében stagnált. Az első öt hónapban a magyar kivitel az EU-ba csak 10% alatti, a többi országba viszont 30%-os mértékben emelkedett. Ez – valamint hogy az EU-n belül a dinamikus új tagállamokba irányul a kivitel növekvő hányada, s a belföldi kereslet is kissé élénkül – reményt nyújt arra, hogy az év egészében is fennmarad az I. félévi 5-6%-os ipari növekedés. Az építőipar teljesítménye az I. félévben 10%-kal, a kiskereskedelmi forgalom mintegy 2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke azonban tendenciájában csökkenő. A foglalkoztatottak száma idén eddig a versenyszektorban stagnált, a költségvetésiben csökkent, s ennek megfelelően a munkanélküliség is magasabb az egy évvel korábbinál, bár kedvezőbb az év eleinél. Az év egészében a jó mezőgazdasági termésnek is köszönhetően 3% körüli növekedés prognosztizálható.
2008 júliusában az árak az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedtek, a tizenkét havi index 6,7% volt. A jó termés, a mezőgazdasági termelői árak csökkenése, a stabilizálódó olajár és az erős forint hatására az év hátralevő részében lassan, de mérséklődni fog az infláció, decemberre 5,5%-ra. A reálkeresetek az első félévben 0,5%-kal emelkedtek, ezen belül a versenyszektorban bő 1,5%-kal nőttek, míg a költségvetésiben 1,5%-kal csökkentek. Az év egészében a versenyszektorban 2% körüli reálkereset-bővülés, a költségvetésiben stagnálás várható.
A forint júliusban ugrásszerűen erősödött, s augusztusban is igen erős maradt. Ezt főleg a magas jegybanki alapkamat illetve állampapír-piaci kamatszint magyarázza, de szerepet játszik benne a régió kedvezőbb nemzetközi pénzügyi megítélése, a javuló külső és belső egyensúly is. Az év során a jelenlegihez képest tendenciájában a forint gyengülése várható. Ősszel bizonytalanságot szülhet, ha a kisebbségi kormány nehezen tudja a 2009-es költségvetést előkészíteni. A költségvetés elfogadása esetén viszont ismét jelentős forinterősödés, ellenkező esetben markáns gyengülés lehetséges. Viszonylag stabil belpolitikai viszonyok esetén – a csökkenő inflációra és erős forintra tekintettel – az ősz közepétől a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentése várható.
Forrás: GKI Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. augusztus 19. kedd, 06:00 |
A brit vállalkozók hetente mintegy
három órával dolgoznak többet, mint tavalyA cégvezetők ötvenórás munkahetet tartanak, és a törvényileg előírt szabadságot sem veszik igénybe, derül ki a Bank of Scotland felméréséből. A több mint ezer kis- és középvállalat megkérdezésén alapuló felmérés szerint a válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdasági környezet változása miatt kell többet dolgozniuk.
A skóciai vállalkozók a legszorgalmasabbak, átlagosan 51,5 órát dolgoznak hetente, számol be a BBC News.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. július 25. péntek, 06:12 |
|
30 országból több mint ezer beszállító
Az ITD HUNGARY Zrt. magyar részvételt készít elő a november 11-14
között sorra kerülő ELMIA Subcontractor kiállításra, valamint a
kiállítással párhuzamosan rendezendő B2Fair nemzetközi
üzletember-találkozóra. Az ELMIA (www.elmia.se) az egyik legjelentősebb európai beszállítói kiállítás. A kiállításon szereplő főbb ágazatok a következők: elektronika, fémmegmunkálás, műanyagok, valamint gumiipari termékek gyártása.
Helyszín: Jönköping, Svédország
Időpont: 2008. november 11-14. (üzletember találkozó: november 12-13)
Jelentkezési határidő: 2008. szeptember 15.
Az ELMIA (www.elmia.se) keretében évente mintegy 30 országból több mint ezer beszállító mutatkozhat be a vásárt megtekintő közel 20 ezer szakmai látogató – köztük olyan nagyvállalatok, mint a SCANIA és a Volvo - előtt.
Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre! Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében?
|
|
Bővebben...
|
|
2008. július 24. csütörtök, 22:10 |
|
Jelentős versenyelőnyDebrecenben és Bilbaóban megosztva tartotta alakuló ülését az Európai Neutronkutató Központ (ESS) fizikusokból álló nemzetközi szakmai tanácsadó testülete. A tanácskozás célja egy közös tudományos koncepció kidolgozása volt az ESS kutatási nagyberendezés megszerzésére irányuló ajánlati dokumentáció részeként.
Az Európai Neutronkutató Központ megvalósításának jogáért a svédországi Lund, a spanyol Bilbao és a magyarországi Debrecen versenyez. A három pályázó közül a magyar és a spanyol fél 2007 októberében együttműködési megállapodást kötött a svéd versenyelőnyt kompenzáló, közös szakmai fellépést támogatva. Az együttműködés kezdeményezésére, a világ vezető szakembereit felkérve, létrejött az a szakmai grémium, amely az ESS hivatalos, tudományos tanácsadó testülete lett. A nemzetközi tanácsadó testület magyar társelnöke Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, másik társelnöke pedig Ian Anderson, az ESS-hez hasonló amerikai neutronforrás igazgatója. A testület tagjai között ott van Masatoshi Arai, a japán neutronkutató vezetője, illetve Andrew Taylor az ISIS Forrásközpont igazgatója is.
A mostani konferencia célja egyrészről, hogy a szakemberek bemutassák Mezei Ferenc vezetésével azt a műszaki, tudományos programot, amely mind a magyar, mind pedig a spanyol szakmai koncepció alapját képezi, másrészről, hogy az IAB tagjai Debrecent megismerve véleményt alkothassanak a magyarországi helyszínről. Amennyiben a tanács támogatja az ESS megvalósíthatóságára irányuló szakmai dokumentációt, akkor az jelentős versenyelőnyt jelenthet. A magyar és spanyol pályázatok ajánlati dokumentációi az egységesen kialakított szakmai alapok mellett, természetesen, az egyéb területeken – mint például a földrajzi elhelyezkedés vagy pénzügyi kérdések – eltérő tartalommal rendelkeznek majd, és ebben a két fél egymással is verseng. A magyar – spanyol egyezség kiterjed a döntés utáni együttműködés részleteire is. A megállapodás értelmében, spanyol vagy magyar győzelem esetén, a nem nyertes pályázó országa privilegizált stratégiai partnerként vehet részt az ESS megvalósításában a GDP arányoknak megfelelően: amennyiben Magyarország nyer, akkor a spanyolok 15%-ban, amennyiben viszont Spanyolország nyer, akkor a magyarok 7-8%-ban lesznek részesei a programnak. A nyertes pályázó további kedvezményeket is biztosít: elsőbbséget enged az adott ország értékesíteni kívánt részesedésének eladásában, illetve elfogadja, hogy a megtartott részesedési aránynak megfelelően az adott ország vállalt kötelezettségét a nemzeti ipar beszállításaival teljesítse, ami mindkét ország esetében a csúcstechnológiai ipar fejlesztéséhez járul hozzá. Forrás: NFGM
document.write('XXX') |
|
Bővebben...
|
|
2008. július 23. szerda, 22:10 |
|
Vízummal vagy anélkül mindkét irányban Amennyiben az Egyesült Államok nem törli el a vízumkötelezettséget az összes uniós tagállammal szemben, akkor – a Bizottság elképzelései szerint – jövő januártól az amerikai diplomatáknak is vízumot kell kiváltaniuk, ha az EU területére kívánnak utazni.
Úgynevezett megtorló intézkedések bevezetését javasolja az Európai Bizottság, ha vízummentességi programját az Egyesült Államok nem terjeszti ki az összes uniós tagállamra.
Az EU végrehajtó testületének szerdai közleménye szerint ugyanis a Bizottság és egyes tagállamok erőfeszítései ellenére sem történt előrelépés az ügyben, hogy minden uniós állampolgár vízum nélkül utazhasson Amerikába.
Tovább a teljes cikkhez → Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
2008. június 17. kedd, 06:10 |
|
Hitelválság, Infláció
Nagy kérdés, hogy a jelenlegi árinflációs időkben működik-e a jegybankok inflációs célkövetési módszere – jelentette Farkas Róbert, a Raiffeisen vezető üzletkötője. Elkezdődött az infláció korszaka, ami Magyarország számára nem lesz könnyű, kamatemelések várhatók, amely mind a magánhitelek, mind az államadósság finanszírozását megdrágítja.
A reálgazdaságban nagyon súlyos problémák vannak, növekvő munkanélküliség, erősödő inflációs prés, amely a megszokott fogyasztást lehetetlenné fogja tenni – mondta el Farkas Róbert, a Raiffeisen vezető üzletkötője.
Emellett az egész rendszert idáig működtető fedezet nélküli hitelezés intézménye meg fog szűnni. Vagyis nem lesz új forrás a fogyasztáshoz, ami mégis van, az meg elmegy az élelmiszerre és az energiára. Tovább a teljes cikkhez →
Kérdése van a cikkhez? Írja meg az
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mailcímre!
Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →
|
|
Bővebben...
|
|
Gazdasági jós 
