Jack Perkowski Budapesten
a Közép-európai Egyetem vendége volt

Jack Perkowski volt a Közép-európai Egyetem (Central European University) és a CEU Business School vendége a napokban. A Managing the Dragon How I’m Building a Billion Dollar Business in China  című könyv szerzője, az ASIMCO Technologies elnök-vezérigazgatója arról a tapasztalatról számolt be, amit az elmúlt tizenöt évben a kínai üzleti életben szerzett, miközben a semmiből építette fel Kína egyik legnagyobb gépjárműalkatrész-gyártó vállalatát.

Rockefeller és Carnegie, a 19. század legendás hírű üzletemberei, Michael Dell és Bill Gates, a 20. század legtöbbet emlegetett üzletemberei az amerikai piac lehetőségeit kihasználva építettek legendás vállalkozásokat. Lehet, hogy a huszonegyedik század Kína évszázada lesz, lehet, hogy már most is az. A kínai piac legendás meghódítója Jack Perkowski, „csúfnevén” Mr China, szó szerint a semmiből építette fel az első gyárakat. Ma az ASIMCO Technologies 18 gyárat működtet Kínában, és mind kínai, mind nemzetközi piacra szállít. Perkowski, mielőtt eldöntötte, hogy az ázsiai piacra lép, sosem járt Kínában, és semmit nem tudott róla. A nyelvet ma sem beszéli, és nem is fogja soha, állította. „Ha angolul mondok valamit, akkor is alig értenek meg, mi lenne, ha kínaiul beszélnék” – mondta Perkowski pittsburgh-i kiejtésére utalva a CEU hallgatóságának.

Jack Perkowski acélmunkás családból származik, gyerekkorát Nyugat-Pennsylvaniában töltötte.  Sportolói ösztöndíjjal tanult a Yale Egyetemen, majd a Harvard Business Schoolon szerzett MBA diplomát. Húsz éve dolgozott sikeresen a Wall Streeten, amikor 1991-ben elhatározta, hogy valami teljesen mással akar foglalkozni. Három évig a kínai piaci trendeket tanulmányozta, majd 1994-ben hozta létre az ASIMCO Technologies Limitedet, mely ma a kínai piac egyik legnagyobb autóalkatrész-beszállítója. Az ASIMCO ma már üzleti legenda, de az első néhány év kemény leckét jelentett Perkowskinak, hiszen gyakorlatilag semmit nem tudott Kínáról. Saját bevallása szerint csak ugyanolyan keveset, mint az összes amerikai, akik a Kínából hazatérőket arról faggatják, milyen volt a sushi.

Jack Perkowski kénytelen volt rájönni: a kínai üzleti siker titka, ha megértjük Kína logikáját. Évekig tartó személyes kutatás eredménye az ASIMCO sikere, és Managing the Dragon című könyv. Kína piaci sajátosságai, a kommunista vezetés alatt álló vadkapitalizmus viszonyai, a „vad-vad kelet” társadalmi felépítése és szokásai olvashatók a könyvben, és az információkat az teszi hitelessé, hogy Perkowski gyakorlati, személyes tapasztalatain alapulnak.

Könyve bemutatása kapcsán az üzletember hangsúlyozta: Kína változik, percről percre, ezért, ha meg akarjuk közelíteni, meg kell értenünk az ország logikáját, fel kell mérnünk a hosszú távú folyamatokat. Kína gazdaságához való kapcsolódáskor elengedhetetlen a helyi vezetés alkalmazása. A kínai emberek költség-perspektívája alacsonyabb, mint a nyugati emberé. Hogy a kínaiak mennyire meg tudják becsülni a pénzt, Perkowski a következő példával illusztrálta. Ha egy amerikai meglát egy 100 yuan-os számlát, elosztja nyolccal, és a továbbiakban 12.50 dolláros számlaként tartja számon. Ha egy kínai meglát egy 100 yuan-os számlát, 100 dollárosként fogja látni, azaz ugyanolyan körültekintően és tisztelettel kezeli mindkét összegű számlát. A helyi management segítségével kerülünk ugyanolyan költség-perspektívába, mint a kínai átlagember, és a kínai versenytársak. Ez rendkívül fontos akkor, amikor a globális gazdaság is egyre jobban kénytelen a kínai árhoz (“The China-price”) igazodni. A helyi vezetésnek egy másik nagy előnye, hogy a gyárak dolgozói magukénak tekintik az üzletet. 2005-ben az ASIMCO harmadik helyen állt a “Tíz Legjobb Munkaadó Kínában” című felmérés listáján, melyet a Hewitt Associates és a 21st-Century Business Herald végzett.

Az 1978-ban kezdődő gazdasági reformprogram előtt a kínai piac csak helyi piacra korlátozódott. Külföldi áru alig érkezett az országba, és nem voltak jelen külföldi befektetők. A kínai gyáraknak sem volt lehetősége magasabb technológiával dolgozni, az árakat pedig az alacsony jövedelmek miatt kellett alacsonyan tartani. A reformok következtében mind több kínai jutott el a jómódnak arra a szintjére, hogy jobb minőségű, drágább cikkeket is megengedhetett magának. Ez az elmozdulás egy új, növekvő piacot teremtett, ahol kereslet mutatkozott a magasabb minőségű, magasabb árú termékek iránt. Ezen a második piacon, a külföldi/helyi piacon, a külföldről importált és a Kínában külföldiek által gyártott termékek versenyeznek a kínai gyártók termékeivel. Mindkét piac folyamatosan növekszik. 400 millió kínai éves jövedelme 7000 dollár, ők növelik a második piacot, és 900 millió kínai éves jövedelme mozog 700 dollár alatt, ők jelentik a helyi piacot, ahol bármely termék eladható tekintet nélkül a minőségre, ha elég olcsó.

Az olimpia évében, tizenkilenc évvel a tiananmen-téri események után, Kína még fokozottabban a nyugati világ figyelmének előterébe kerül, és ez táptalaja az újromantikus orientalista idealizmusnak éppúgy, mint a Kínát bíráló nézeteknek. Akármilyen rokon- vagy ellenszenvvel viseltetik azonban az átlagember és az üzletember Kína iránt, nem valószínű, hogy az elkövetkező években lesz olyan nyugati ember vagy cég, amely elkerülheti a találkozást a kínai gazdasággal.

Forrás: CEU

Szeretne díjmentesen konzultálni szakértőnkkel? Érdekli, hogy lehet ezt gyakorlatba ültetni a saját cégében? 

Üzleti Közösségünk tagjaként erre IS jogosult egész évben! Részletekért kattintson ide →