A részmunkaidős foglalkoztatási forma szélesebb körű elterjesztése érdekében a közelmúltban megváltoztak a magyar munkajogi szabályok (Mt.). Részmunkaidős foglalkoztatásra akkor kerülhet sor, ha a munkaadó és a munkavállaló erről a munkaszerződésben külön megállapodik (ki kell térni arra is, hogy a foglalkoztatás napi, heti, vagy havi hány órában történik).

Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőre (vagy abból vissza) történő áttérés miatt kéri a munkaszerződés módosítását, úgy a munkaadónak döntenie kell 15 napon belül, amelyről írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. A kérelmet a munkáltató azonban nem köteles elfogadni, döntése során mérlegelheti, hogy az mennyire szolgálja az érdekét, vagy a munkakör ellátása megoldható-e részmunkaidőben.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkavállalót megillető juttatásoknál legalább az időarányosság elve alkalmazandó, de csak akkor, ha a juttatásra való jogosultság feltétele a munkaidő mértékével függ össze. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény értelmében pedig nem érheti hátrányos megkülönböztetés a részmunkaidőben foglalkoztatottakat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez, vagy csoporthoz képest.

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló (1991. évi IV.) törvény alapján, 2003. január 1-jétől támogatás nyújtható a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, illetve rehabilitációs alaprészéből a részmunkaidőben történő alkalmazáshoz. A támogatás nyújtásának részletesen feltételeit 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza az alábbiak szerint:
Részmunkaidős foglalkoztatáshoz a rendelet azoknak a munkaadóknak kíván támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt. Utóbbiak az irányadó szabályok szerint az ellátások folyósítása mellett legfeljebb napi 4 órában vállalhatnak munkát, így esetükben a részmunkaidős foglalkoztatás reális alternatíva lehet. Ha a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt megszűnik a munkaviszony, a részmunkaidős foglalkoztatás ilyen esetben az ellátás folyósításának lejárta után munkanélküli állapotot előzhet meg.

A vissza nem térítendő, legfeljebb egy évre nyújtható támogatásban akkor részesülhet a munkaadó, ha a munkavállaló foglalkoztatását a teljes munkaidő legalább felét elérő, háromnegyedét meg nem haladó mértékű munkaidőben vállalja. Támogatásként - továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett - a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, valamint a munkába járással kapcsolatos helyközi utazási költség munkaadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.

Forrás
Szociális és Munkaügyi Minisztérium