Tovább csökkent a munkanélküliség 2013 decembere és 2014 februárja között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Minden ötödik ember zsebében lapul PayPass kártya, akinek pedig nincs, az többnyire szívesen kipróbálná a PIN kód és aláírás nélküli kártyás fizetést – derül ki a Budapest Bank felméréséből.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz több alkalommal érkezett jelzés, miszerint az adott üzembe helyezési kóddal az üzembe helyezést nem lehet elvégezni. Ezzel összefüggésben felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben egy üzembe helyezési kóddal megkezdték valamely pénztárgép üzembe helyezését, úgy – még ha az üzembe helyezés adott esetben nem is volt sikeres – az adott üzembe helyezési kód más pénztárgép üzembe helyezéséhez már nem használható fel, illetve más üzembe helyezési kóddal az adott pénztárgép már nem helyezhető üzembe.

A személyi jövedelemadóról szóló - többször módosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat.

Az új Polgári Törvénykönyv azonos módon szabályozza a jogi személy és a vezető tisztségviselő felelősségét. Míg eddig a korlátolt felelősség a vállalkozói kedvet növelte, mostantól a vezető tisztségviselők teljes vagyonukkal felelnek a társaság által szerződésen kívül okozott károkért, miután a vezető közvetlenül válik a kárfelelősség alanyává.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdése szerint:
„ A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).”

A családi járulékkedvezmény érvényesítése során követendő eljárás az adómegállapítási időszakon belüli több kifizetés esetén.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint „a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII törvény (továbbiakban:Katv.) 4. § (4) bekezdése szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2013. január 1-jétől hatályos 28. § (2) bekezdésének b) pontja alapján abban az esetben, ha a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) által fizetett díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosított személyében változás következik be.

Budapest a működőtőke-befektetők számára a legvonzóbb város Kelet-Európában - a magyar fővárost a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) nevezése alapján a Financial Times csoporthoz tartozó befektetési melléklet, az fDi Magazine sorolta első helyre 2014-2015-ben.