Minden alapot nélkülöz az a sajtóértesülés, amely szerint 2010-től megszűnnének a négynapos hétvégék. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem tervez olyan rendeletet, amely tiltaná az ünnepek körüli munkanap áthelyezést.

A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.

Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága augusztus 18-i rendkívüli ülésén megteremtette a lehetőségét, hogy a bizottság tagjai és az ülésen jelenlévők megismerjék a lakáshitelesek helyzetével kapcsolatban a tényleges számadatokat, és a továbbiakban ennek alapján nyilatkozzanak a sajtóban.

Az Ecostat szakértője szerint idén ősszel még csak kissé romlik a munkaerő-piaci helyzet, majd november-decemberben hirtelen zuhanás jöhet. Az év végéig 30 ezer fővel nőhet a versenyszektor által leépítettek száma.

Kizárólag a szentestét kell ledolgoznunk 2010-ben, ám egész évben nem lesz egyetlenegy négynapos víkendünk sem. Néhány éven belül pedig teljesen megszűnhetnek a csütörtöktől vasárnapig vagy szombattól keddig tartó hétvégék. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a tervezetében arra hivatkozik, hogy az euró bevezetését akadályoznák ezek a munkanap-átrendezések.

A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) számú kormányrendeletben foglaltak alapján támogatásra - többek között - az a személy jogosult, akinek a lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20 százalékot elérő mértékben emelkedett.

A negyvenöt év feletti korosztály egyre erősebben ragaszkodik meglévő munkahelyéhez. Ennek az az oka, hogy félnek: ha elvesztik az állásukat, egyre kevésbé lesznek kelendőek a hazai munkaerőpiacon, külföldi munkáról pedig álmodni sem mernek. A koruk miatt sokszor ők az elsők, akiktől megválik a válságban lévő cég, azt azonban nem tudják, hogy nyugodtan perelhetnék a diszkrimináló munkaadót.

Jövőre is folytatódik az Út a munkához program, a közeljövőben döntenek arról, hogy változzon-e annak formája - jelentette be Herczog László szociális és munkaügyi miniszter kedden a kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.

A  TÁRKI legfrissebb, 2009. áprilisban készült reprezentatív kutatás eredményei szerint a 18-62 éves munkaképes korú népesség körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem személyes tulajdonsága miatt (mert nő, kisgyerekes anya, cigány, öreg stb.) nem vették fel vagy bocsátották el.