Megnövekedhet a forgalom a cégjogászoknál a következő hónapban. Minden betéti társaságnak (bt) és közkereseti társaságnak (kkt) március 15-ig módosítania kell alapító okiratát, ha az nem felel meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásainak, vagy – és ez a fontosabb – ha konkrét paragrafus-számot is tartalmazó utalást tartalmaz a gazdasági társaságokról (Gt.) szóló törvényre. Amint a Népszabadság az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatása alapján felhívta a figyelmet, utóbbit ugyanis az új Ptk. hatályba lépésével párhuzamosan eltörölték, és ezért át kell írni a konkrét hivatkozást – csak az mentesül a kötelezettség alól, akinél paragrafus nincs (csak valahol az okirat végén említik, hogy egyéb kérdésekben a Gt. irányadó). Ilyenkor automatikusan helyettesíthető a régi jogszabállyal az új, ám konkrét hivatkozás esetén nem – ezért kell a módosítás.

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy a fejlesztési és képzési szolgáltatások megfelelő hatékonysággal, és ténylegesen mérhető módon járuljanak hozzá egy cég működéséhez, hogy az ilyen témákra fordított költségek megfelelő megtérülést biztosítsanak. Ezért örültünk nagyon, amikor egy beszélgetés során szóba került egy újszerű módszer, ami nagy mértékben megfelel ezeknek az elvárásoknak. A koncepció neve: CÉGSZIMULÁCIÓS TRÉNING.

Érdemes végiggondolni a fejlesztési terveket és összeállítani a pályázati dokumentációt, mert tavasszal megjelennek az Európai uniós kiírások – tanácsolja Harsányi Gábor, a pályázatírással foglalkozó GoodWill cégcsoport ügyvezető igazgatója és tulajdonosa.

London és Berlin az informatikai innovációval foglalkozó feltörekvő vállalkozások, a startup cégek legfontosabb európai központja a kockázatitőke-befektetések alapján - mutatta ki az EY könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég.

A helyismeret hiánya, a kulturális különbségek a fő probléma az expressz szállítmányozási piacon jelentős ügyfélkört jelentő kis- és középvállalkozások (kkv) külföldi terjeszkedése során – derül ki a DHL Express és az Economist Intelligence Unit (EIU) kkv-k nemzetközi piacokon való működésével kapcsolatos közös kutatásából. A 12 országra (G7 és BRICM) és 20 iparágra kiterjedő, 480 kkv-t megkérdező tanulmány szerint a szféra többsége arra számít, hogy öt éven belül bevételeik akár 50 százaléka származhat a nemzetközi piacról. A jelentés egyebek között arra is rámutat, hogy a kkv-k még mindig fenntartással kezelik Afrikát, 40 százalékuk pedig semmilyen növekedési lehetőséget nem lát benne. A DHL Express magyar adatai is ezt támasztják alá.

Milyen versenytényezőkben jobbak, milyen attitűdökben mások a sikeres kis- és középvállalatok, mint lemaradó társaik? Mi hátráltatja leginkább egy sikeres, erős kkv szektor működését? Az írás szerzői a hazai kkv-k vezetőinek véleménye alapján kibontakozó kép néhány jellemzőjét vázolják fel, amelyek befolyással lehetnek a szektor fejlődésére.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (EKAER) egy elektronikus felület, amelyen keresztül be kell majd jelenteni a kockázatos termék fuvarozását, és ezen keresztül követhető nyomon a biztosíték aktuális egyenlege is - egyebek mellett ezt tartalmazza az EKAER-ről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet tervezete, amely szerdán jelent meg a kormány honlapján.

A 18 és 25 év közötti fiatalok 52 százaléka lenne inkább vállalkozó, mint alkalmazott, a vállalkozás alapításához pedig elsősorban vissza nem térítendő támogatásra vagy kedvezményes hitelre, az induló vállalkozásokat segítő adó- és járulékfizetési környezetre, valamint adó- és jogi tanácsadásra lenne szüksége a fiataloknak.

A vállalkozások további javulásra számítanak a következő fél évben, amit mutat az is, hogy a kamara konjunktúra indexe az áprilisi plusz 30 pontról októberre plusz 34 pontra emelkedett - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Budapesten.

Növekedésnek indult a vállalati tranzakciós piac a közép- és délkelet-európai régióban, az idén az első fél évben mintegy 40 százalékkal nőtt az üzletkötések értéke az egy évvel korábbiakhoz képest. A befektetők elsődleges célpontjai továbbra is az IT és a technológiai vállalatok voltak - állapítja meg az EY legfrissebb régiós M&A Barométere